Európa Parlament;David Sassoli;

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke

- EP-elnök: Nehézségek idején, egy új kezdet érdekében az Európai Unió alapítóinak bátorságára van szükség

Nehézségek idején, egy új kezdet érdekében az Európai Unió (EU) alapítóinak bátorságára, a közös jövőre való összpontosításra, és az erőforrások megtalálására van szükség – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke szombaton, a Schuman-nyilatkozat 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében.

Május 9-én, az Európa-napon az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői. Magyarország 2005-ben nyilvánította május 9-ét Európa napjává.

Sassoli a koronavírus okozta válságra utalva azt mondta,

az egyetlen dolog, amely megmentheti Európát, lehetővé teheti az emberek védelmét és a gazdaság helyreállítását, az a közös válasz szükségességének elfogadása.

Szavai szerint a demokrácia reformjára kell törekedni, amelyet a gyors döntéshozatalhoz szükséges eszközök bevezetésével kell megtenni. Kijelentette:

a vétójog az európai döntéshozatali folyamatban korszerűtlen, amelyet a válság és a sürgős intézkedések meghozatalának szükségessége egyértelművé tett.

Az EP elnöke és a képviselőcsoportok elnökei, az úgynevezett Elnökök Értekezlete közös nyilatkozatban arra emlékeztettek, hogy a Schuman-nyilatkozatban hetven éve megfogalmazott, a szolidaritáson, a nyitottságon, a szabadságon, a tolerancián, az egyenlőségen és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló Európai Unió szerepe fontosabbá vált, mint valaha.

A koronavírus-válság tanulsága, hogy az unió még mindig befejezetlen, és a szolidaritás elmaradásának vagy az alapvető jogok és a jogállamiság elleni támadások elhárításának kudarca nem csak elméleti viták tárgya – írták.

„Meg kell erősítenünk és el kell mélyítenünk az Európai Unió demokratikus legitimitását, és biztosítanunk kell, hogy szakpolitikái és irányítói egy teljes körű európai parlamenti demokrácia keretében az európai polgárokat képviseljék”– fogalmaztak.

A nyilatkozók azt írták, hogy konferencia összehívására van szükség Európa jövőjéről, amelynek eredményeképpen sor kerülhet az unió átfogó reformjára, és hatékonyabbá, egységesebbé, demokratikusabbá, önállóbbá, ellenállóképesebbé válhat. Arra figyelmeztetettek, hogy a 75 éven át tartó összefogás és béke miatti érzett öröm mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szolidaritás nem ér véget a határoknál. A más nemzetekkel végzett közös munka fontos, ha kihívásokat és válságokat közösen kell kezelni.

„A jövő útját a nemzeti egoizmushoz való visszatérés helyett a kölcsönös méltányosság és megértés jegyében a nemzetközi partnerekkel szorosan együttműködő és erősebb Európai Unió jelentse”– fogalmaztak.

Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – jelentette ki, és hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Az Európa-nap alkalmával az uniós intézmények Brüsszelben és a tagállami kirendeltségeken egyaránt, minden évben megnyitják kapuikat a látogatók előtt. A járványra való tekintettel az intézmények nyílt napja idén a digitális térbe költözött. Az online események és kiállítások legtöbbjét Brüsszelben és Magyarországon is a járványra és annak gazdasági következményeire adott uniós válaszlépések témája köré szervezték.

Már 1827 ember halt meg a járvány miatt az országban.