Húsvét előtt óriási számban mondták le foglalt útjaikat az ügyfelek az utazási irodáknál, azóta kivárást tapasztalnak az utazásszervezők, negyvenezer utas azonban továbbra is élő foglalással rendelkezik – nyilatkozta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke a Népszavának. Ez a szám így is drasztikus csökkenést jelent: az év azonos időszakában kétszer ennyi foglalást bonyolítanak az irodák a korábbi években. Tapasztalataik szerint eltérően reagáltak az utasok a járványhelyzetre: többen egyáltalán nem akarnak utazni idén, mások inkább belföldi úti célokra váltanának, de vannak magabiztos utazók, akik várják a külföldi utazásukat.
„Az utazási irodák nincsenek könnyű helyzetben, mert az ügyfelek által befizetett összegeket ők továbbutalják a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtóknak (a légitársaságoknak, szállodáknak, hajótársaságoknak), melyek a mostani helyzetben lemondási szándék esetén csak elvétve fizetik vissza a pénzt” – vázolta a helyzetet a MUISZ elnöke. Több európai országban egy évig érvényes utalványokat bocsátanak ki a szolgáltatók, és ha ezt sem használja fel az utas, további három hónapig (összesen tehát tizenöt hónapig) nem kötelesek visszatéríteni az összeget.
A magyar jogszabályok szerint amennyiben egy út lehetetlenné válik, 14 napon belül vissza kell téríteni az összeget az utasoknak. „Ez a pénz most nincs az utazási irodáknál” – hangsúlyozta Molnár Judit.
A MUISZ ezért jogszabály módosítási javaslattal élt a kormány felé, hogy az utazási irodák is kibocsáthassanak utalványokat. „Milliárdos nagyságrendű összegek visszafizetéséről van szó, a tavaszi lemondási hullámban a vázolt okok miatt sok utas nem kapta még vissza a pénzét” – mondta Molnár Judit. A MUISZ szerint az utalványok kibocsátásával el lehetne kerülni, hogy az önhibájukon kívül bajba került irodák tömeges fizetésképtelenséget jelentsenek.
Bár az utazási irodáknak a működési engedély megszerzéséhez csőd esetére érvényes vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük – ezt legtöbben biztosítás formájában oldják meg –, de a MUISZ elnöke szerint ezeket a szabályokat nem ilyen „háborús helyzetekre” szabták. Molnár kérdésünkre megjegyezte, amennyiben az irodák tömegesen csődbe mennének, az a biztosítási szektort is nehéz helyzetbe hozhatná.
„A biztosítás csak csőd esetén lép működésbe, ilyenről jelenleg nem tudunk” – reagált a Magyar Biztosítók Szövetsége lapunk megkeresésére. Forrásaink szerint mivel az utazási irodák és az utasok biztosítása kicsi piac, a teljes biztosítói szektort vélhetően nem rázná meg egy fentebb említett csődhullám. Ettől függetlenül egy-két biztosító, melyek profiljukat kimondottan az utazási biztosításokra építette, valóban nehéz helyzetbe kerülhet.
A magyar turizmus mentőmellénye a belföldi turizmus felfutása lehet. Ennek motorja a SZÉP-kártya, amit legtöbben a szálláshelyek lefoglalására használnak. Ez azonban nem segítség az utazási irodáknak, mert rajtuk keresztül szálláshely foglalásra nem lehet felhasználni a SZÉP-kártyát, azzal csak utazási csomagokat (utazás, szállás, étkezés, belépőjegyek együttese) fizethetnek az ügyfelek, ezért ebben is szeretne jogszabály módosítást elérni a MUISZ.
„Az utazási irodák március-áprilisban a munkatársaik tizedét bocsátották el, de jelzéseik szerint ha májusban nem változik a helyzet, további 20 százalékos leépítésre kényszerülhet a szektor” – mondta Molnár Judit. Az elnök szerint a változáshoz nem csak a SZÉP-kártya felhasználásának kiterjesztésére, és az utalványok kibocsátására van szükség, hanem kedvezményes hitelekre is.
Molnár Judit szerint azért is fájó a mostani helyzet, mert egyre több ügyfél fordult ismét teljes körű kényelmet és biztonságot keresve az utazási irodákhoz.
