A résztvevők mindenekelőtt a koronavírus-járvány leküzdéséhez szükséges összefogásról és támogatásról tárgyaltak. Bár az Európai Unió kicsit későn kapott észbe, de április végén aztán összerakott egy 3,3 milliárd eurós pénzügyi csomagot a nyugat-balkáni országok megsegítésére. Emellett lehetővé tette számukra a részvételt a kizárólag a tagállamoknak fenntartott közbeszerezési projektekben és egyéb kezdeményezésekben. A huszonhetek a régió gazdasági talpraállításában is közreműködnek majd, és egy hosszú távra szóló gazdasági és befektetési tervet készítenek elő.
A megbeszélésről kiadott Zágrábi Nyilatkozatban az uniós vezetők megerősítik, hogy az Európai Unió egyértelműen támogatja a térség „európai perspektíváját”. A virtuális csúcs arra is alkalmat teremtett, hogy nyugat-balkáni országok hitet tegyenek az európai integráció és a csatlakozási feltételek teljesítése mellett. Ennek különösen azért van jelentősége, mert Kína és Oroszország igyekszik komoly befolyást szerezni a térségben. „Az EU továbbra is a nyugat-balkáni országok megbízható és első számú partnere, amelynek nincs hiteles alternatívája, Kína vagy Oroszország meg sem közelítik régiós szerepvállalását” – fogalmazott a csúcs előtt egy európai tisztségviselő.
Záróközleményükben a résztvevők nem tettek említést a bővítési folyamatról. Sajtóhírek szerint több uniós tagállam is lobbizott ennek érdekében. A témával az uniós kormányok Európa-ügyi miniszterei júniusi ülésükön tárgyalnak majd.
A huszonhetek elvárják a közösséghez közeledő nyugat-balkáni országoktól, hogy végigviszik a reformokat, tiszteletben tartják az alapvető jogokat, a demokratikus elveket és a jogállamot, még a járvány miatt bevezetett rendkívüli helyzetben is. Megkövetelik továbbá, hogy korszerűsítsék közigazgatási rendszerüket, hatékonyan fellépjenek a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, megerősítsék a regionális együttműködésüket és jószomszédi kapcsolataikat – hangsúlyozta több felszólaló.
