Majdnem harmadával több, összesen 4775 új lakást adtak át szerte az országban az idei év első negyed évében – derül ki a KSH friss összesítéséből. Ez az építési szám azonban továbbra sem adhat elégedettségre okot, hiszen ahhoz, hogy legalább 100 év alatt „kicserélődjön” az összes hazai lakóingatlan, legalább évi 40 ezer új lakást kellene építeni. Márpedig ez az elkövetkező években további ösztönzők nélkül aligha fog sikerülni, hiszen a mostani, 10 éve nem látott magas átadási szám is csupán a korábbi években – többek között a kedvezményes újlakásáfa hatására – fellendült építkezési kedvnek tudható be. A korábbi években megkezdett projekteket ugyanis – sokszor hatalmas csúszásokkal – most fejezték be nagy számban a beruházók: ez látszik a most megugró számokon.
Ami viszont a mostani építkezési kedvet illeti: az első negyedévben 7032 lakásra adtak ki építési engedélyt, illetve tettek egyszerű bejelentést, ami 27 százalékos visszaesést jelent. Ilyen kevés építési engedélyt 2016 óta egyik negyedévben sem adtak ki. Településtípusonként ugyanakkor eltérő a helyzet: míg a nagyobb vidéki városokban 50, a kisebb településeken pedig 35-40 százalékos a zuhanás, addig Budapesten stagnálás látható. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a budapesti 3615 engedély annak lehet a jele, hogy a fővárosi piacot a nagyobb társasházépítő cégek – az idén januártól főszabályként újra 27 százalékra emelkedett áfa ellenére – továbbra is perspektivikusnak gondolják. Az elemző úgy látja: a fővárosban és néhány nagyobb, jelentősebb ipari múlttal rendelkező vidéki városban pozitívan hathat majd az építési kedvre a kormány által a rozsdaövezetekben épülő lakásokra nemrég bejelentett kedvezményes 5 százalékos áfakulcs is.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szintén pozitívnak tartja ezt az intézkedést, ugyanakkor nem elégségesnek ahhoz, hogy a lakásépítések korábbi lendülete visszatérjen. A többi lakásépítésre is vissza kellene hozni az 5 százalékos áfakulcsot, és bővíteni kellene az áfa-visszatérítés lehetőségét – hangsúlyozza a TLE, amely szerint jelentős kormányzati intézkedések nélkül, a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet.
Emlékeztetnek: a 2013-as 7 ezres mélypontról 2019-re sikerült 21 ezerre feltornázni az elkészült újlakások számát, ebben pedig a kormányzati intézkedéseknek – az 5 százalékos áfakulcsnak és a családok otthonteremtési kedvezményének – alapvető szerepük volt. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, és találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.
Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen - hívták fel a figyelmet. A TLE szerint az építőipar ciklikussága csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával, a kiszámíthatóságot pedig erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat is tartalmazná.
