Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) idén 7 százalékkal csökken, míg a munkanélküliségi ráta a 2019-es 3,4 százalékról ugyancsak 7 százalékra emelkedhet. A gazdaság idei teljesítménye többek között a koronavírus-járvány egészségügyre gyakorolt hatásától és a kormány gazdaságpolitikai válaszaitól függ – véli az Európai Bizottság, amely szerint egy erőteljesebb fiskális támogatás korlátozhatja a gazdasági visszaesés idei mértékét és felgyorsíthatja a talpraállást jövőre. Másrészről egy esetleges vállalati csődhullám nehezítheti a fellendülést.
A pandémia mindenekelőtt a turizmust és a közlekedést érintheti kedvezőtlenül, amelyek a szolgáltatási export felét teszik ki Magyarországon. Az ipari és építőipari tevékenységet mérsékelten befolyásolja a járvány, de a globális recesszió erőteljesen sújthatja a gazdasági ciklusokhoz alkalmazkodó feldolgozóipart, így az autóipart.
A kormány mostanáig elsősorban a likviditás fenntartására összpontosított, ezt szolgálja a 2020 végéig tartó hiteltörlesztési moratórium is. Brüsszel megítélése szerint azonban a járványra adott fiskális válasza mostanáig visszafogott maradt.
A két évre szóló brüsszeli prognózis szerint a magyar gazdaság visszaesése idén márciusban kezdődött, és a második negyedévben érheti el a mélypontot. Az év második felében fokozatos fellendülés várható, mivel a korlátozó intézkedéseket várhatóan fokozatosan enyhítik.
Az Európai Bizottság a munkanélküliség hirtelen emelkedését jósolja Magyarországon, amelyet a vállalatoknak nyújtott likviditási támogatás és az ideiglenes munkahely-védelmi intézkedések csak korlátozottan ellensúlyozhatnak. Emiatt a háztartások fogyasztása várhatóan mérséklődik, a lanyhuló kereslet és a bizonytalanság pedig visszafoghatja a magánbefektetéseket. A kereskedelmi mérleg ugyanakkor javulhat a fogyasztási cikkek és beruházási javak iránti kereslet megcsappanása, valamint az energia importárának csökkenése miatt. Ennélfogva a folyó fizetési mérleg várhatóan ismét többletet fog mutatni a 2019-ben mért szerény hiány után.
Az infláció 2020 januárjában tetőzött 4,7 százalékon, de az utóbbi időben visszaesett egyebek között a csökkenő üzemanyagárak miatt. Az előrejelzés szerint a 2019-es 3,4 százalékról 2020-ra 3 százalékra, 2021-ben pedig 2,7 százalékra mérséklődik.
A költségvetési hiány 2019-ben csak csekély mértékben javult a GDP 2 százalékára. A deficit 2020-ban az előrejelzések szerint a GDP 5,25 százalékára nőhet, amit mindenekelőtt az alacsonyabb adóbevételek, a munkanélküliségre és a demográfiai programra fordított kiadások okoznak. A pandémia gazdasági hatásainak megfékezésére hivatott költségvetési intézkedéseket nagyrészt a meglévő tartalékok átscsoportosításából, a bankokra és kiskereskedelmi cégekre kivetett új adókból finanszírozzák. További intézkedéseket jelentettek be a fellendülés támogatására, de ezek részletei még nem ismertek – áll az előrejelzésben.
A 2021-es hiány a GDP 4 százalékára eshet vissza, a makrogazdasági feltételek várható javulásának és a kiadások mérséklődésének köszönhetően.
A GDP-hez mért államadósság aránya 2019-ben jelentősen, 66,25 százalékra csökkent. Az előrejelzés szerint 2020-ban 75 százalékra emelkedik, és 2021-ben pedig alig érezhetően 73,5 százalékra mérséklődik.
Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa szerint a koronavírus-járványnak kivétel nélkül minden tagállamban súlyos gazdasági következményei lesznek, ha nem is egyforma mértékben. Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnök szerint egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a pandémia valójában mekkora károkat okoz. Bár a globális gazdaságra gyakorolt közvetlen hatása sokkal komolyabb, mint a több mint egy évtizede kirobbant pénzügyi válságé, hosszabb távon sok függ a járvány terjedésétől és a gazdaság újjáélesztésére irányuló konkrét tagállami és közösségi lépésektől.
A gazdasági növekedés idén átlagosan 7,5 százalékkal csökken az EU-ban, ami 9 százalékos csökkenés a tavaly ősszel publikált prognózishoz képest. Jövőre viszont már 6,25 százalékos növekedésre van kilátás.
A biztosi testület szerint 2021 végéig nem is várható, hogy az európai gazdasága képes lesz kiküszöbölni az 2020-ban elszenvedett veszteségeket. Sem a beruházások, sem a munkaerőpiac nem kap erőre. Az állástalanok aránya a tavalyi 6,7 százalékról 9 százalékra nő, majd 2021-re 8 százalékra esik vissza.
A gazdasági kármentést szolgáló fiskális intézkedések és automatikus stabilizátorok bevetése következtében jelentősen nő a költségvetési hiány és az államadósság: a GDP 2019-ben mért 0,6 százalékáról 2020-ban a 8,5 százalékára emelkedik, majd 2021-re 3,5 százalékára esik vissza. Az államadósság a GDP tavalyi 79,4 százalékáról idén 95 százalékára emelkedik, és csak 92 százalékára csökken jövőre.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése a megszokottnál is bizonytalanabb képet fest a gazdaságról a koronavírus-járvány kiszámíthatatlansága miatt. Az uniós testület abból indult ki, hogy a tagállamok májustól fokozatosan feloldják a kijárási és egyéb korlátozásokat. Ha ez elmarad, és a pandémia elhúzódik, akkor a becsültnél is súlyosabb GDP visszaesés következik be Európa-szerte. Bizottsági vélemény szerint egy erőteljes és jól időzített közös uniós gazdaságélénkítő stratégia nélkül veszélybe kerül az egységes piac működése, és növekednek az országok közötti fejlettségi különbségek.
