Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, idézi a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentését a 444.hu.
A meghatározás szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá.
Ez az ötből a középső kategória. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.
Vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.
A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):
mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
hogyan zajlanak a választások (4,25)
a civil szektor állapota (4,50)
a média függetlensége (3,25)
önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75)
az igazságszolgálatás állapota (4,75)
korrupció (3,50)
, , .
Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), pont annyit, mint Szerbia.
