Nyilvánosságra hozta honlapján a Fővárosi Önkormányzat a Pesti Út Idősek Otthona vizsgálati anyagát, és annak cáfolatát. Az önkormányzat kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatalának kizárását a hatósági ügyben.
A kormányhivatal több hatósági vizsgálatot is indított az idősotthonban. Az önkormányzat álláspontja szerint a legutóbbi vizsgálat olyan, a sajtóban is megjelent ténymegállapításokat tesz, amelyek megalapozatlanok és egyértelműen cáfolhatók.
A főváros cáfolatának főbb pontjait a 24.hu összegezte:
Nem derül ki, mire alapozza a hatóság, hogy március 12-én dolgozott utoljára főállású belgyógyász szakorvos az intézményben. Az önkormányzat szerint március 20-án járt az otthonban utoljára az orvos, ami jelenléti ívvel igazolható. A március 12-i dátumot követően még 5 alkalommal rendelt napi 8 órát.
Az intézményben márciusban minden hétköznap, áprilisban pedig vagy egy tucatnyi napon volt orvosi jelenlét. A Fővárosi Önkormányzat szerint az intézmény mindvégig erőn felül gondoskodott az orvosi jelenlétről úgy, hogy március 31-től már járványügyi zárlat volt az intézményben.
Az önkormányzat szerint az orvosi munkakör a jogszabályok szerint megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban is betölthető, és azt sem írja elő jogszabály, hogy közalkalmazott orvost kell alkalmazni. Ezért nincs ok számonkérni „főállású” orvos jelenlétét.
A Pesti úti idősotthon évek óta főként a vállalkozási jogviszonyt alkalmazza, amelyet eddig az ellenőrző hatóság is rendre megfelelőnek talált. Legutóbb 2019. június 14-én. A korábbi hatósági ellenőrzések semmilyen jogszabálysértést nem állapítottak meg.
Nincs olyan jogszabály, amely a folyamatos jelenlétet (napi 24 óra) írná elő szociális intézményben. A szerződések szerint az intézmény az előírt 40 órával szemben 8 orvossal, összesen heti 53 óra szakorvosi ellátásra kötött szerződést. Ehhez számítandó 2020. március 20-ig egy fő közalkalmazott orvos heti 32 órába, illetve 2020. április 13-tól egy orvos heti 20 órában.
A Fővárosi Önkormányzat úgy véli, minden alapot nélkülöz az a feltételezés, hogy az orvosok jelenléte bármilyen módon képes lehetett volna a tömeges fertőzés megakadályozására. A Covid-19 természetéből adódóan ugyanis ha a fertőzés egy ilyen zárt, idős, leromlott egészségi állapotú emberek alkotta közösségben megjelenik, akkor rendkívül gyorsan igen nagy számú ember megbetegedését okozhatja.
Az önkormányzat közölte, hogy április legelején volt néhány olyan nap, amikor részben a 65 év feletti orvosokra vonatkozó kormányzati intézkedések, részben a szerződött orvosok nem szerződésszerű teljesítése miatt nem volt fizikailag jelen orvos az intézményben, de ez nem hozható összefüggésbe a tömeges fertőzésekkel. A helyzetet figyelemmel követték a járványügyi hatóságok és tisztában voltak az orvosi helyzettel, de konkrét intézkedést ez ügyben nem tettek.
Az általános ápolási, szakápolási feladatokon túl az általános orvosi (háziorvosi) feladatokat meghaladó szakorvosi ellátás vagy sürgősségi ellátás nyújtása nem az intézmény feladata. A feladata a beteg ezt igénylő állapotának észlelése, a szükséges további ellátásba utalásának kezdeményezése.
Ebben a helyzetben az egyetlen, aki az orvosi ellátás azonnali helyreállítására jogosult, képes és köteles, az a budapesti kormányhivatal illetékes kerületi hivatala. A jogszabályok szerint ugyanis ha a kerületi hivatal nem látja biztosítottnak az intézményi orvos által végzett kezelőorvosi feladatok ellátását, azonnali intézkedésként orvos kirendeléséről rendelkezhet. Akár egészségügyi szolgáltatót is kötelezhet erre.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán azt írta, hogy tudja, hogy elsősorban ő a célpontja az idősotthont kapcsán indult politikai támadásoknak, de azok nem csak őt találják el.
A városvezető a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát azzal indokolta, hogy nincs titkolnivalójuk. Úgy tudja, hogy négy vizsgálat folyik egyszerre a Pesti úti idősotthonban.
