Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a hatósági karanténban lévő személyeket már elektronikusan is lehet ellenőrizni, amely a karanténban lévő személy önkéntességén alapul – közölte Kiss Róbert alezredes az operatív törzs kedd délelőtti tájékoztatóján.
Emlékeztetett arra, hogy hétfőn életbe léptek az új szabályok. Vidéken a rendőrség 32 esetben intézkedett, figyelmeztetést, helyszíni bírságot, illetve 9 feljelentést téve. Volt, aki nem viselt maszkot tömegközlekedésen, illetve olyan is, aki nem a megszabott idősávban vásárolt.
Jelenleg 10547 hatósági házi karantén van az országban, tegnap 21 esetben szegték meg a szabályokat.
A kijárási korlátozásokkal összefüggő magatartás-szabályszegések száma meghaladta a 45 ezret a veszélyhelyzet kihirdetése óta.
A tegnap indult érettségi vizsgákkal kapcsolatban elmondta, hogy a védőeszközök mindenhol rendelkezésre állnak.
Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, hogy újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3065 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 12 krónikus beteg, így már 363-an vesztették életüket a fertőzés következtében.
Gyógyultan eddig 709-en távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1993 fő, és az aktív fertőzöttek 63 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 51 százaléka budapesti vagy Pest megyei.
Elmondta, hogy csökkent az új fertőzöttek száma, és nőtt a gyógyultaké. Jelenleg 982 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 55-en vannak lélegeztetőgépen.
– Ezek puszta számok, de mindegyik mögött emberek vannak – tette hozzá.
Megállapította, hogy úgy tűnik, hogy valóban nyugvópontra érkeztünk, és bízzunk abban, hogy ez az állapot is minél rövidebb lesz, és arról tudunk beszámolni, hogy elkezdett csökkenni az ú fertőződések száma.
Kijelentette: ennek köszönhető, hogy újraindultak az egészségügyi ellátások, de ez csak fokozatosan történhet. Megfogalmazása szerint óvatosan kell nyitni.
Hangsúlyozta, hogy megjelentek tömegek a szakrendelőkön, de ez nem megengedett. Minden egészségügyi ellátásra be kell jelentkezni előzőleg, akár fogorvosról, háziorvosról van szó. Közölte, hogy nem a járvány előtt megszokott módra térünk vissza, ezért az előre megkapott időpontban kell felkeresni az orvost. A sürgősségi ellátások ugyanúgy folynak, mint eddig, de azok az ellátások, amelyek nem sürgősek, vagy ütemezhetőek, fokozottan vehetők igénybe egyelőre, ezért mindenkitől türelmet kért.
A járóbeteg szakellátásban a fogászati szakellátás, az egynapos ellátás, a fekvőbetegből a rehabilitációs és transzplantációs beavatkozások indultak el. A magánellátást is igénybe lehet venni.
A fogászati ellátásról sok kérdés érkezett. Elmondta, hogy az akut ellátás (csonthártyagyulladás vagy más, sürgős beavatkozást igénylő ellátás) zavartalanul folyik, de itt is be kell jelentkezni előre. Kérte, hogy a váróteremben viseljen maszkot a beteg. Már telefonon is megkérdezik, hogy fennáll-e a koronavírus gyanúja. Fertőzés esetén is el kell őt látni, de akkor már a fogorvos tisztában lesz azzal, hogy hogyan kell őt kezelni.
A fogászati rendelőben is felmérik a beteg állapotát kérdőívvel. Tesztelni csak akkor kell a pácienst, ha felmerül a koronavírus gyanúja.
A rangsorolás alapján a járvány előtt megkezdett kezeléseket be kell fejezni. Amelyek állapotromlással járhatnak, vagy fenntartó kezelések, azokat folytatni kell. A többit későbbre halasztják.
A közfinanszírozott ellátásban a járvány előtti állapotnak megfelelően a beteg részére térítésmentes az ellátás, ebben az esetben nem kell fizetni a laborvizsgálatért sem. Magánellátásban az egészségügyi szolgáltató dönt arról, hogy kifizetteti-e a beteggel a laborvizsgálatot.
Vidéken a vendéglátóhelyek teraszai nyitva tarthatnak. Ezzel kapcsolatban Müller Cecília elmondta, hogy csak egészséges pincérek dolgozhatnak, és rájuk van bízva, hogy viselnek-e maszkot vagy kesztyűt. Azt már Kiss Róbert mondta, hogy az asztalok közötti másfél métert be kell tartani, a rendőrség ezt ellenőrizni fogja, és szabályszegés esetén 5-500 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szab ki.
A halálozási adatokról Müller Cecília azt mondta, hogy az európai járványügyi központ és a WHO korábban elindított egy olyan rendszert, amely a halálozásokat figyeli. Már 24 országban figyelik az adatokat, azzal a céllal, hogy láthatóvá váljon, ha egy járvány vagy környezeti hatás miatt nő a halálozás. Ez egy olyan valós idejű adatot jelent, amiből következtetni lehet a többlethalálozást okozó tényezőre. Az adatokat a lakossághoz és az európai átlaghoz viszonyítják.
Többlethalálozás influenzajárvány idején is tapasztalható. Idén, 2020-ban a 11. héten észlelte a rendszer, akkor az átlagosnál többen haltak meg. Olaszországban a 11-15. hét között ugrásszerűen megnőtt a halálozás, de a legnagyobb növekedés a 17. héten volt. Akkor egyébként több más európai országban is többen hunytak el az átlagnál. Müller Cecília szerint Magyarországon sem az influenzajárványban, sem a koronavírus-járvány alatt nem lehetett többlethalálozást kimutatni.
Az országos tisztifőorvos elmondása szerint a vérplazma-terápia ígéretes kezelés. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója szerint a kezelt betegek állapota látványosan javul, mindketten felkeltek már az ágyból.
