Legalább 70-100 milliméter csapadékra lenne szüksége a növénytermesztőknek és persze a vetésnek. Eddig ennek töredéke hullott le az elmúlt napokban. A harmadik éve visszatérő, főleg légköri aszály már kiszárította a termőföld 10-20 centiméteres felső rétegét. A legnagyobb csapadékhiány az alföldi megyékben van.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunknak adott tájékoztatása szerint eddig 4 ezer hektárról jelentettek a gazdák aszálykárt. Ez ugyan kisebb terület, mint a tavaly hasonló időszakban volt, de sajnos ez a szám növekszik.
Ez a mostani, szeszélyes eloszlású 3-5 milliméteres csapadék pillanatok alatt elpárolgott, fölitták a vetések. Ez még elég lehet az életben maradáshoz. de a fejlődéshez már kevés. Ha nem jön az eső, főleg a homokos termőterületeken kisülhet a gabona - jegyezte meg Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke a Népszavának. Különösen az őszi vetésű kalászosok viselik nehezen az aszályt.
A szakember szerint azonban nemcsak a talajtípusoktól, de a műveléstől is függ a vetés állapota. Aki víztakarékos eljárást választott és tavaly nyár végén, ősszel 30-60 centiméter mélységben a talajművelés során fellazította a talajt, megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot juttatott aki, ott a gazda időt nyerhet. A vetések állapotán a szakértő szem meglátja, hol, milyen gondossággal járt el a termelő.
A tiszteletbeli elnök becslése szerint a gabonatermesztők 25-30 százaléka tett meg mindent azért, hogy az aszály minél kisebb veszteséget okozzon. Ők termelik meg az átlagosan 4,8-5.5 millió tonna búza 50-60 százalékát.
Ágazati szakemberek szerint az időjárás, a termelő képzettsége és a generációváltás fogja megrostálni a hazai növénytermesztő gazdaságokat. A kép nem túl kedvező. A klímaváltozás hatásait ma már csak kevesen tagadják. A hazai gazdák alig 4-5 százaléka 35 év alatti és az összes termelő között a szakirányú felsőfokú végzettek is nagyjából 10 százalék alatt vannak. Ez a három tényezőn hosszabb távon alapjaiban alakíthatja át a hazai növénytermesztést és folytatódhat a birtokkoncentráció.
A vetőmag, illetve a csemegekukorica termesztés ma már elképzelhetetlen öntözés nélkül. A gabona és a kukorica vetésterületének viszont jó, ha 5 százalékát öntözik. A jelenlegi állapotok alapján Vancsura József közepes búzatermésre számít, de sok függ attól is, hogy megérkeznek-e a májusi aranyat érő esők.
Ezzel egyetértett Ledó Ferenc, a VeBFruit Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke is, aki szerint a helyzeten sokat javítana, ha az elkövetkező 10-14 napban legalább 30-40 milliméter csapadék érkezne a földekre. A szakember a Népszavának elmondta, Magyarországon 83-85 ezer hektáron termelnek szabadföldi zöldséget, aminek a kétharmadát a csemegekukorica és a zöldborsó adja. A hajtatott, vagyis üvegházi, illetve fóliás termelés 3500 hektáron folyik. A nagy kézimunkaigényes növények termőterülete viszont folyamatosan csökken. Míg néhány éve a híres makói hagymát még 50-100 hektáron termesztették, mára ez az adat is elavult.
A jelenleg 100-120 ezer hektár mezőgazdasági területet öntöznek, ennek mintegy felét a szabadföldi zöldségtermőterület teszi ki. Csemegekukoricát ma már egyáltalán nem lehet enélkül termeszteni. Márpedig Magyarország világszinten is az első tízben található ebben a szegmensben.
A szép számok sem takarhatják el azt, hogy az öntözött területek több mint fele a korszerűtlen, nagy párolgási veszteséggel járó esőztető rendszerrel működik. A 90-92 ezer hektáros gyümölcs ültetvények negyedét, harmadát öntözik, de a fák gyökerei többnyire elérik a talajszinttől számított 50-60 centimétert, így az aszály kisebb veszélyt jelent.
Évente átlagosan összességében 2 millió tonna zöldség terem, amiből 1,6-1,7 millió tonna a szabadföldi és 400-420 ezer tonna a hajtatott termés.
Az aszály elsősorban a márciusi, korai vetésű hagymát, zöldborsót, a gyökérféléket fenyegeti. Igaz, a zöldborsó kivételévek a többit már csak öntözéssel lehet biztonsággal termeszteni. Április közepén indult az ipari paradicsom – étkezési paradicsomot szinte kizárólag üvegházban, fóliásan termesztenek -, a paprika fűszerpaprika vetése, palántázása.
Az árakat ma még lehetetlen megjósolni, de az biztos, hogy azt a hazai termés mellett az európai, elsősorban a lengyel hozamok is mozgatni fogják. Márpedig ott a magyarországinál is nagyobb gondot jelent az aszály, s ez kihat majd a burgonya, a káposztafélék árára is.
A vízgazdálkodási és öntözési stratégia megvalósítására a kormány 10 éves, évente 17 milliárd forintos programot tervezett. A szakemberek szerint azonban ez ennél is hosszabb távon lehet eredményes. A tervek szerint az évtized végére el kellene érni a 250-300 ezer hektáros öntözött terület nagyságot és 1 millió tonnával növelni a hazai zöldség-gyümölcs termés mennyiségét.
Az öntözési stratégia megjelenését a kormányprogramban Ledó is üdvözölte, de arra is figyelmeztetett, hogy nem elég a technológiától függően hektáronként 1-3 millió forintos költséggel kiépített rendszer, mert emellett gondoskodni kell a korszerű tápanyag utánpótlásról és be kell tartani a szigorú technológiai előírásokat, valamint számolni kell a fenntartási költségekkel is. Ha nem sikerül a korábbinál magasabb terméshozamokat elérni, akkor az öntözéssel is csak a veszteségeit növelheti a gazda. Figyelembe kell venni, hogy csak megfelelő üzemmérete mellett érdemes az öntözőrendszert kiépíteni. A FruitVeB elnöke szorgalmazta a gazdák összefogását, a termelő és értékesítési szövetkezetek (tész) szervezését, ahol még nincs.
Azért is nagy szükség lenne a tározók építésére, hiszen a magyarországi felszíni vizek 95 százaléka a határon túlról érkezik, a Balatonban 1,8-1.9 köbkilométer víz található. Ennek nagyjából a négyszeresével több távozik az országból, mint amennyi beérkezett.
