Még neki sem kezdtek a fővárosi forgalomcsillapítási terv kidolgozásának, de már vihart kavart. A lakóövezetekben 20, a főutakon 50 kilométer/órás sebességkorlátozást tartalmazó javaslatot Karácsony Gergely főpolgármester terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé és, mint mondta, az a grémium teljeskörű támogatását élvezi. Ennek ellenére máris védekezni kényszerült.
„A nagyvárosoknak muszáj reagálniuk a járvány miatt megváltozott szokásokra: a zsúfoltság kerülésére, a biciklis és a gyalogos közlekedés iránt megnövekedett igényekre. Ezt teszi Párizs, Barcelona, hasonló koncepciók formálódnak Berlinben, Bécsben, Vilniusban. Budapest újraindítási programjának fontos eleme kell legyen a biztonságos közterek kialakítása” – írja Facebook-üzenetében Karácsony.
A heves reakció azért is meglepő, mivel a halálos közúti balesetek számának csökkentésével, a sétáló övezetek kiterjesztésével vélhetőleg mindenki egyetért. Az intézkedéseket ráadásul több lépcsőben, fokozatosan vezetnék be, maga az előkészítés - beleértve a társadalmi egyeztetést - legalább fél évig tart majd. De az autóforgalom visszaszorítása, a nagy városi sugárutak szűkítése mindig heves ellenállást vált ki.
- A sebességcsökkentés jó eszköz a forgalombiztonság javítására, de fűnyíró elven való bevezetése inkább provokatív felvetésként értelmezhető, mint valós szakmai célként – állítja Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Szerinte az autópályák bevezető szakaszain, a Ferihegyi gyorsforgalmin aligha van értelme ilyesminek, míg a belső Váci úton nagyon is.
A közlekedési szakember ugyanakkor egyetért a halálos balesetek számának csökkentését célzó intézkedésekkel. Az előző években sok lakóövezetben vezették be a 30-as korlátozásokat, csakhogy ezeket nem tartják be – mutat rá Vitézy, aki éppen azért tartja fontosnak az előzetes társadalmi egyeztetést, hogy az autósok megértsék, milyen szoros összefüggés van egy elütött gyalogos túlélési esélyei és az autó sebessége között. 10-ből 1 esetben hal bele egy gyalogos, ha harminccal, míg 10-ből 4-szer, ha ötvennel közlekedő jármű üti el. Hetvennél lényegében nincs esély túlélni egy gázolást. Ha az autósokat nem sikerül meggyőzni az új szabályok szükségszerűségéről, akkor nem is tartják be azokat. A táblázás kevés ehhez.
Vitézy Dávid azzal is egyetért, hogy a járvány új irányba tolja a nagyvárosokat. A közösségi közlekedés várhatóan jó ideig sokakban félelmet kelt, helyette az egyéni közlekedési módokat választják. Jó esetben ez a gyaloglás és a biciklizés, az elektromos járművek használata lesz, rossz esetben az autóforgalom növekszik. Hollandiában és Dániában a hetvenes évek olajválsága idején alakítottak ki rengeteg kerékpársávot és lám, azóta ez vált a fő közlekedési eszközzé. A kínai nagyvárosokban viszont a koronavírus járvány lecsengésekor inkább autóba ültek az emberek. Mindezt felmérve Milánó és Párizs őrült kerékpárút festésbe kezdett, a többszörösébe annak, ami Budapesten eddig zajlott. Ettől függetlenül ez jó irány.
Hasonlóképpen vélekedik Orosz Csaba, a Budapesti és Gazdasági Egyetem docense, hozzátéve, hogy az új forgalomcsillapítási terv nem váratlan húzás a Karácsony-féle városvezetéstől, hiszen ennek elemeit a Balázs Mór terv mellett a mobilitási terv is tartalmazza.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a sebességkorlátozás nagyon hatásos eszköz. Graz-ban például egy év alatt felére csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. Hollandiában a csúcsforgalmi optimum sebesség 28-36 kilométer/óra, aki pedig előzgetni kezd, azt ledudálják. Ehhez azonban partnerré kell tenni a fővárosiakat. A koncepció kidolgozását sokkal ügyesebben kell kommunikálni - jegyzi meg Orosz is, aki szerint a társadalmi egyeztetésbe a különféle szakmai civil szervezetek mellett az agglomeráció településeit is be kell vonni, hiszen az elmúlt évben tömegesen települtek ki Budapestről.
Törzsi logika helyett forgalmi modellek és az élhető városról alkotott elképzelések mentén kellene eszmét cserélni – fogalmaz a kormányoldal bevett kommunikációjától eltérően Schneller Domonkos, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkár szerdai Facebook-bejegyzésében. Furcsának nevezi azokat a konnotációkat, miszerint „a forgalomcsillapítás valami forradalmi tett, vagy éppen a fennálló rend elleni merénylet lenne. Ezzel szemben a valóság az, hogy a gyalogosbarát intézkedések a szerves európai városfejlődés útjára való visszatérést jelentik”.
Karácsony Gergelytől nagyobb bátorságot várna ezekben a kérdésekben. A Lánchíd gyalogos átkelővé alakítása, az Erzsébet-hídról lezúduló autópálya felszámolása egyaránt fontos lépés lehetne. Mint írja: „Ne csináljunk úgy, mintha a városi sebességkorlátozás gondolata ördögtől való volna, pusztán azért, mert most épp a főpolgármester tematizálta”.
