Két hét alatt több munkahelyvédelmi csomagot jelentett be a kormány, később jöhet újabb is. Mennyivel kerültünk közelebb a munkahelyek megtartásához?
A nullához képest minden javulás és a munkahelyeket megtartó intézkedések iránya is rendben lenne, de a segítség mértéke még mindig kérdéses. Az adókönnyítés, átütemezés nem kompenzálja a kieső jövedelmeket, a kisvállalkozók esetében az eddigi lépések nem elegendők. A rövidített munkaidő támogatását túlságosan szűk kör igényelheti, mert az életképesnek ítélt cégekre korlátozták. Ebben a válságban azonban nem a vállalkozás korábbi teljesítménye befolyásolja a működőképességet, hanem a beszállítói láncok elakadása és a járvány miatt meghozott korlátozások. Ha visszatérnek a vevők, megérkezik a szükséges alkatrész, ezek a vállalkozások újra életképesek lehetnek, tehát nem indokolt, hogy eredetileg 30-50 százalékos, majd 15-75 százalékos leálláshoz kötötték a támogatást.
Mi van a mögött, hogy a kormány mindig a következő héten készül nagy bejelentésre, tolja maga előtt a megoldandó feladatokat?
Minden kelet-európai államban, így Magyarországon is rosszabb a döntéselőkészítés minősége, gyengébb a kormány döntési képessége, hatékonysága, mint a fejlett demokráciákban, a svédeknél vagy a németeknél. Ráadásul most nem lehet másolni a korábbi válságok megoldásait és az is ront a hatékonyságon, hogy az Orbán-kormány leszokott az érdemi társadalmi egyeztetésről, így a döntések bejelentése után kapja meg az érintettek észrevételeit. Annyit meg kell engedni, hogy a kritikák hatására legalább utólag javítgatják ezeket a lépéseket.
Megengedhető, hogy az állam befolyásolja, melyik cég maradhat életben?
Súlyos szereptévesztésnek tartom, ha az állam meg akarja mondani, melyik cég vagy ágazat életképes, ezt még a jobban felkészült kormányzatok sem teszik. Egy „normál” gazdasági válságban, amilyen a 2008-as volt, lehet azt mondani, hogy ha egy cég nem tud alkalmazkodni a megváltozott piaci feltételekhez, ne kapjon kormányzati támogatást, majd keletkeznek máshol munkahelyek. Most azonban elvileg mindegyik vállalkozás életképes volt februárban, tehát fel kell tételezni, hogy augusztusban is az lesz. Vannak ágazatok (például az idegenforgalom) ahol várhatóan tartósan csökken a kereslet, nem tudnak visszaállni a korábbi szintre, a kormány azonban nem csak ágazati, hanem vállalati szinten befolyásolja az életben maradást és ez nem indokolt.
A honvédelmi tárca államtitkára, Németh Szilárd a napokban kijelentette, „a honvédség kész, hogy részt vegyen a gazdaság újjáépítésében”, rengeteg stratégiainak tekintett cégnél már ott vannak a katonák. Mire készüljünk?
Ez az embereket és a vállalkozásokat is megijesztheti, nagyon rossz az üzenete. Jobb esetben csak kommunikációs fogás, amivel erősíteni akarják a lakosság biztonságérzetét, rosszabb esetben valóban kontrollálni akarja a hadsereg a vállalatok tulajdonosait és menedzsmentjét, ami sérti a magántulajdon szabadságát, ráadásul okkal kérdezheti bárki, hogy egy katonatiszt mennyit ért a gazdasághoz.
Az Audi már termel, elindul a Mercedes, kinyitnak a kis boltok. Ideje újraindítani a gazdaságot vagy azoknak van igazuk, akik szerint még most jön a gazdasági válság java?
A kormánynak kell kiszámolni, hogy hol tartunk a válságban, remélem, teszi is. Kívülről nehéz bármit mondani erről, mert a döntéseket megalapozó adatok nem nyilvánosak. A NAV napi, vagy havi szinten látja a pénztárgépek forgalmát, a kiállított számlákat, a dolgozók bére után fizetett adókat, a regisztrált munkanélküliek részletes adatai megmutatják, milyen stratégiát választottak a cégek: az időseket vagy a próbaidősöket küldik el, átmeneti vagy tartós válságra készülnek, de mi, kutatók nem jutunk hozzá ezekhez az információkhoz. Így nehéz segíteni.
Ön is aláírta április 10-én azt a nyilatkozatot, amelyben közgazdásztársaival arra figyelmeztettek: Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. Ez utóbbi mit takar?
A betegség kockázata és a válságintézkedések nemcsak a cégeket, hanem a munkavállalókat is akadályozzák, és az eddigi intézkedések rajtuk nem segítettek – így további tömegek veszítik el a jövedelmüket, a munkájukat, és ennek nyomán lakhatásukat is. Katasztrófához vezethet, hogy a társadalom nagy csoportjainak nincsenek tartalékai. Akik például feketén dolgoztak a vendéglátásban vagy a turizmusban, még a háromhónapos álláskeresési támogatást sem kaphatják meg, és sok esetben a szigorú vagyoni feltételekhez kötött 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásra sem jogosultak. A legszegényebbeket az éhezés határára sodorhatja a mostani helyzet.
Mit kellene tenni a kormánynak?
Fontos lenne tovább lazítani az eddigi támogatások hozzáférhetőségét, és megfontolandó, hogy néhány havi átmeneti, táppénz-szerű juttatást kapjanak azok, akiknek lecsökkent, vagy megszűnt a munkajövedelme. Akinek maradt valamennyi jövedelme, arányosan kevesebbet kapna, de a lényeg, hogy ne fenyegessen senkit a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a feleslegesség érzése, ne kelljen aggódnia, hogy miből fizeti a lakbért, vagy másnap is tud-e a gyerekének enni adni. Ezek a lelki terhek ugyanis betegségekhez, családi konfliktusokhoz vezetnek, ez máris tapintható. A szélesebb körnek nyújtott kormányzati támogatás ráadásul a gazdaságot is segítené, hiszen lassítaná a fogyasztás visszaesését.
A digitális oktatás a szegregátumokban nem működik, az álláskeresők 14 százaléka 25 év alatti fiatal. Az eddigieknél is nehezebb jövő vár a hátrányos térségek ifjúságára?
A legszegényebbek egyetlen kitörési lehetősége az oktatás lenne, de a járvány miatt elrendelt otthoni tanulás épp ebben a körben nem működik, sok helyen nincsenek hozzá eszközök. A legrosszabbul azok járnak, akik most fejezik be a tanulmányaikat, mert ők nehezebben találnak majd munkát, mint az elmúlt években indult társaik. Azt pedig kutatások igazolják, hogy akár egész későbbi életét befolyásoló stigma, ha valaki munkanélküliként kezdi a pályafutását. Ugyanakkor a válság gazdasági következményei nem feltétlenül a leghátrányosabb térségeket sújtják jobban - egy győri fogorvos osztrák páciensei teljesen elmaradtak és csak lassan térnek majd vissza, míg egy ózdi rendelőben a korlátozások feloldása után helyreáll a régi forgalom.
