A szálláshely-szolgáltatási és vendéglátó szektorok bevétele a turisták eltűnésével és a szabad mozgás korlátozásával gyakorlatilag a nullára csökkent. Noha a turizmus évek óta sorozatosan rekordokat dönt forgalmával és bevételeivel, az ágazat működése miatt nem általános, hogy nagy tartalékai legyenek a vállalkozásoknak.
„A bevételek jelentős részét valójában felemésztik a bérleti díjak, munkabérek, fenntartási költségek, és a szolgáltatások folyamatos fejlesztésének kényszere miatt is alacsony az a realizált haszon, amit tartalékképzésre lehetne felhasználni" – fogalmazott Tóth Roland, az Eventrend Group cégcsoportjának egyik vezetője annak kapcsán, hogy a sikerágazat egy hatalmas elbocsátási hullám elején tart.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat március végi adatai szerint 280 ezer, más kormányzati adatok szerint 320 ezerre nőtt az aktív álláskeresők száma. Míg korábban a munkanélküliek 4,3-4,8 százaléka volt köthető a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátó szektorhoz, ez mostanra 13 százalék fölé emelkedett.
Az Eventrend az egyik vezető hazai szálloda- és vendéglátóipari csoport, 800 alkalmazottja egyharmadát tudta megtartani. „Cégünk félmilliárd forint tartalékot fordít a megtartott munkavállalóinkra, ez nagyjából fél évre tudja fedezni a bérköltségeket” – tette hozzá Valenta Zsolt, az Eventrend ügyvezetője.
Mindkét szakember úgy véli, hogy a bér- és a fenntartási költségek nagyobb mértékű állami átvállalása jelenthet érdemi segítséget az ágazatnak. Valenta elmondta, hogy más cégekhez hasonlóan ők is ígéretet tettek alkalmazottaiknak, hogy amint lehetséges, visszaveszik őket. „Emberileg is felőröl minket a helyzet. Annyit tehetünk, hogy próbálunk állást találni számukra más szektorokban" – tette hozzá.
Egy neve elhallgatását kérő fővárosi szállodaigazgató egyenesen kétségbeejtőnek látja a helyzetet, ugyanis az eddig bejelentett állami mentőcsomagot szerinte nem tudja a szektor igénybe venni. „Az állami segítség egy vicc: mivel a bevételek nem 75, hanem közel 100 százalékát veszítjük el, forgalom hiányában pedig a csökkentett bért is nehéz kigazdálkodni, ráadásul az állam is csak a csökkentett bérhez járul hozzá” – mondta. A legtöbben inkább elküldik az embereiket, hogy maradjon likvid tőke az újrakezdéshez. Nehézség az is, hogy a szezonálisan gyengének számító januári és februári hónapok után, csekélyebb tartalékokkal érkezett a válság.
Az újraindulás várhatóan komoly átrendeződést is hoz a piacon: akiknek volt tartalékuk, azok elfoglalhatják a bedőlő vállalkozások helyét. „Ha nem sikerül az államnak az ágazati szereplők között jó arányban szétosztani a támogatást, sorra mehetnek tönkre szállodák, akár a 80 százalékuk is lehúzhatja a rolót” – mondta a fővárosi szállodaigazgató. Hozzátette, hogy a külföldi tulajdonú szállodaláncok komoly előnyben vannak, ugyanis Németországban a terheik több mint 70 százalékát, Ausztriában akár 90 százalékát is átvállalja az állam. „Ők azért tudják benyelni a magyar veszteséget és megtartani embereiket, mert más államok érdemi segítséget adnak nekik” – jellemezte a helyzetet.
A magyar kormány még április első hetében jelentett be egy 600 milliárd forintot meghaladó, a turizmus-vendéglátást segíteni hivatott csomagot, de ennek részleteiről egyik megszólalónknak sem volt információja. Lapunk megkereste a Szállodaszövetséget, és a Magyar Turisztikai Szövetséget, ám nem kívántak nyilatkozni.
