Elkésett a kormány gazdasági mentőcsomagja: bár a veszélyhelyzet kihirdetése óta már több mint egy hónap eltelt, csak a napokban, egy módosítás után vált elérhetővé például a munkaerőkölcsönzők számára is az állami bérkiegészítés lehetősége. A cégek ugyanakkor az elsők között bocsátották el a kölcsönzött munkavállalókat, ez többezer embert érint – mutatott rá Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Friedrich Ebert Alapítvány témában rendezett online konferenciáján.
A szakszervezetek ugyanakkor hiába kezdeményezték előbb azt, hogy kilenc hónapig járjon a jelenleg mindössze három hónapig folyósított álláskeresési járadék, majd azt, hogy legalább a veszélyhelyzet idejére, plusz három hónapig hosszabbítsák meg a támogatást, a kormány rendre elutasította ezeket a javaslatokat. Holott egyelőre senki sem látja, mikor találhatnak ezek az emberek ismét munkát. Egy ilyen helyzetben senkinek nem szabadna jövedelem nélkül maradnia, ehhez pedig szükség van a segélyekre is, és a részmunkaidős megoldásokra is, a kettő egészséges keverékét kellene kialakítani – hangsúlyozta Kordás László.
A szakszervezeti vezető szerint az is csupán kommunikációs blöff, hogy a magyar Kurzarbeit keretében a dolgozók bérének 70 százalékát állja az állam, mert – ellentétben a német gyakorlattal - csak a kiesett munkaidőre jutó bér 70 százalékát fizetik. Így valójában a teljes bérköltség mindössze 25-30 százalékáról van szó. Az eredeti szabályok szerint ráadásul a távolléti díj volt a kiegészítés alapja, a módosítás óta viszont csak az alapbér, ami nettó bércsökkenést eredményez a dolgozóknál. A távolléti díjba beleszámítanak ugyanis a pótlékok és pluszjuttatások, míg az alapbérbe nem. A szakszervezetek úgy látják, mindez nagyon kevés dolgozónak jelent valódi segítséget, a munkaadók pedig azzal számolnak, hogy 300 ezer munkahelyet lehet majd a magyar Kurzarbeit programmal megmenteni.
A kormány a lehető legolcsóbban igyekszik megúszni a bértámogatást. Annak pedig, aki a gyermekével kénytelen otthon maradni, semmilyen megoldást nem kínál. Márpedig ha a családoknak nincs elkölthető jövedelmük, akkor nem fognak vásárolni, így még lassabb lesz a gazdasági kilábalás – hívta fel a figyelmet Kordás László.
A program sikerességét illetően Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet vezető kutatója is megfogalmazta kételyeit. Mint mondta: a csomag meglehetősen szerény, elmarad az európai átlagtól, és leginkább áthidaló hitelekre épül, kevés benne a direkt juttatás. A magyar bértámogatás mértéke belesimul ugyan az európai átlagba, míg azonban Németországban a Kurzarbeit régóta működik, és a munkaerőpiac szerves része, addig Magyarországon és a legtöbb európai országban egy még nem bejáratott, rendkívüli intézkedésről van szó. Szerinte az a fő kérdés, hány magyar dolgozót ér majd el a program, hiszen a támogatás időben behatárolt, vannak feltételei, és kérelmezni kell, nem automatikusan jár.
Beszélt arról is, hogy jelenleg egy precedens nélküli helyzetben vagyunk, hiszen még nem volt rá példa, hogy az egész világ egyszerre álljon le. Nincs bevált recept vagy forgatókönyv senki előtt, és nem lehet tudni, meddig tart még ez az egész. Az első prognózisok még egy V alakú válságról szóltak, vagyis arról, hogy egy nagy zuhanást egy gyors visszarendeződés követ majd, ám most már egyre inkább az látszik, hogy nem lesz gyors a visszakapaszkodás.
