Mindennapjaink dokumentálásához számos megoldás kínálkozik naplótól a fotókig, videóktól és filmektől mémekig, nyílt és magánlevelektől cikkekig. A hétköznapi dokumentumok puzzle darabjai előbb-utóbb egy képpé állhatnak össze, egy kor társadalmának lenyomatát adva. Ilyen kis darabok az üzletkirakatokra, fatörzsekre vagy épp liftajtókra kiragasztott A 4-esek. Ha valaki néhány év múlva meglátja a „Vietnámiak vagyunk” A 4-esét, emlékezetéből kutatva, vagy némi utánanézés után képet kaphat sok honfitársunk rasszizmusáról, a „Ha Ön turista és ezt a szöveget látja, akkor az baj” papírral találkozva eszébe juthat az a 2020-as tavasz, amikor települések lezárásokkal próbáltak védekezni a vírus ellen, és az „Aki 5000 Ft felett vásárol, egy maszkot kap ajándékba” szöveg elárulja, mennyire volt felkészületlen az ország arra a problémára, amiről hónapok óta tudott, de eltolta magától, reménykedve, hátha megússza. A bolti eladó hátára ragasztott cetli: „Nincs élesztő” pedig kommentárt sem igényel. A tucatnyi koronavírus járványt megmutató papír egy immár tizedik éve folyamatosan alakuló, mára több ezressé nőtt kollekció része.
Müllner Dóra (lapunk rendszeresen publikáló külsős munkatársa) a 2010-es évek elején kezdte gyűjteni az A4-eseket, először önmaga és közvetlen környezete mulatságára, majd szembesülve azzal, hogy ezek kordokumentumok, 2016-ban nem virtuálisan is kiállította válogatott darabjait. Ma már számtalan izgalmas darab a követőitől érkezik, naponta több is landol digitális postafiókjaiban. A nagyjából 20x30 centiméteres papírok készítőit közléskényszer, a kommunikáció iránti vágy, néha az önmegvalósítás ösztökéli, szempont a célszerűség, a konkrét információk gyors és egyszerű átadása, de az indulat is vezérelheti. Aki így közli, hogy nem ad időpontot, valószínűleg sok felesleges kérdést-választ szeretne megspórolni, a „bebaszott ajtóról” szóló ironikus felhívást a társasházi együttélés kevésbé vidám része írathatta, a fatörzsre kiszegezett Makkgyűjtés tilos pedig a tiltások erdejét juttathatja eszünkbe.
Nyelvészek, szociológusok és designerek tanulhatnának, és vonhatnának le tanulságokat a fegyelmezni, figyelmeztetni és fenyegetni szerető magyarokról, elfojtott indulataikról vagy tehetetlenség érzésükről. Írók, humoristák és filmesek meríthetnének ötleteket a hétköznapi figurák kreativitásából. Talán teszik is, ki tudja.
Közölhetnénk persze szebben, okosabban, elegánsabban is. De a magyar slendriánság a miénk, és nem adjuk senkinek.
Infó:
A4-es ország
a Facebookon: A4_es_ország
az Instagramon: Dora Mullner (@a4_es_orszag)
