A kormány rendeleti úton a múlt hét végén különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat és környékét. A döntéssel az érintett ingatlanok a város tulajdonából a fideszes vezetésű Pest-megyei önkormányzathoz kerültek. Egyúttal elvonta Göd városának a törvényben és az alaptörvényben is biztosított adókivetési jogát, így a rendelet szerint – amit csakis a különleges jogrend miatt tudott kihirdetni a kormány –, a helyi adókat szintén a megyei önkormányzat vetheti ki és oszthatja újra a környező települések között. A kormányrendelet a koronavírussal és a munkahelyek megőrzésével indokolja városi önkormányzat jogfosztását. Formálisan a jövőben minden olyan beruházást „különleges gazdasági övezetté nyilváníthat” a kormány, ahol legalább száz milliárd forintos beruházás zajlik. A Gödi Samsung gyár beruházását jelenleg 390 milliárd forintra becslik, de Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az állami rádióban tegnap már arról beszélt, hogy a teljes beruházás összértéke 400-500 milliárd forint, amellyel a meglevő 1600 mellett 2700 új munkahely jön létre. A Samsung Gödön elektromos autókhoz gyárt majd akkumulátorokat, az ott folyó beruházás jelenleg a legnagyobb értékű Magyarországon.
Nem csak a Samsung épít, és nem csak Gödön épül akkumulátorgyár: Komáromban a szintén dél-koreai SK Innovation épített hasonló üzemet 340 milliárd forintos beruházással. Azonban míg Göd esetében a kormány indokoltak látta várostól elvenni a cégtől befolyó helyi adóbevételeket, Komáromban ez nem történt meg eddig, és valószínűleg nem is fog. Közismert, hogy Göd ellenzéki többségű önkormányzatot és polgármestert választott tavaly ősszel, Komáromban azonban a Fidesz uralja testületet és a polgármesteri széket – ez az egyetlen lényegi különbség a két akkumulátorgyártó beruházás között.
Jelenleg az ország területén több olyan óriásberuházás is folyik, amelynek értéke meghaladja a száz milliárd forintot – vagyis a kormány által összehozott rendelet/jogszabály szerint ezen beruházásokból befolyó helyi adóbevételeket is el lehet vonni a fideszes vezetésű megyei önkormányzatok javára. Ilyen beruházás jelenleg a kecskeméti Mercedeses gyár bővítése, a debreceni BMW-gyár építése, illetve a MOL tiszaújvárosi poliol-üzemének beruházása. Mind Kecskemét, mind Debrecen fideszes vezetésű város, amely jól látszik abban is, hogy a kormány nemhogy elvonna ezen városoktól forrásokat, hanem a beruházások örvén több tíz milliárd forintot pumpál a települések infrastruktúrájába. Az elmúlt szűk másfél évben a debreceni BMW-gyár előkészítésre a kormány 135 milliárd forint támogatást adott út- vasút- és csatornaépítésre, amely közvetve mind-mind a BMW gyár előkészítését szolgálja. A város ezen túl több milliárdot kapott repülőtere, idegen nyelvű iskolája megépítésére, fejlesztésére is. Kecskemét nem dúskál ennyire a közjavakban, de azért a Kecskemét Városfejlesztési Alap idén és tavaly összesen 20 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Göd esetében ilyen gáláns programot nem találtunk.
A tiszaújvárosi poliol-üzem 420 milliárd forintból épül meg. A beruházást kormány közpénzzel is támogatja, vagyis kiemelt beruházásként tekint a Mol-fejlesztésre, amellyel valóban egy világviszonylatban is egyedülálló vegyipari technológia jön létre Magyarországon. Tiszaújváros ellenzéki vezetésű önkormányzattal bír, így nem lehet kizárni, hogy ha a kormány újabb városok helyi iparűzési adóbevételére akarja rátenni a kezét, akkor Tiszaújváros lehet a következő.
Az Orbán-kormány nem először vetett szemet az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevételére. Két éve vezették be az úgynevezett önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, amit a nagyobb adóbevételű településeknek kell fizetniük, idén a tervek szerint összesen 43 milliárd forintot. Ám míg a szolidaritási adó tisztán adóbevételi alapon sújtja a nagyobb – köztük számos ellenzéki vezetésű – nagyvárosokat, addig a Göd esetében láthatóan politikai alapon diszkriminált a kormány.
