Így derülhetett ki, hogy az oroszok 38 százaléka szerint Vlagyimir Putyin elnök az oligarchák, a bankárok és a nagyvállalkozók érdekeit tartja szem előtt.
A Vedomosztyi hírportálon megjelent közvéleménykutatás szenzációja, hogy most először utasították maguk mögé az üzleti hatalmasságok az elnök szilárd hátországát képező biztonsági erőket. Igaz a különbség mindössze egy százalék, de a tendencia tetten érhető: 2017-ben még a biztonsági erők tíz százalékkal előzték meg az oligarchákat.
A megkérdezettek 28 százaléka véli úgy, Putyin a hivatalnokok érdekeit fejezi ki, 18 százalékuk szerint pedig a középosztály szükségleteiről gondoskodik. Nem túl hízelgő az elnökre nézve az sem, hogy mindössze 16 százalék mondja csak azt, hogy az elnök az egyszerű emberek reményeit védelmezi. Még ennél is kevesebben vannak, akik a kulturális és tudományos elit iránti tevékenységével elégedettek lennének.
Ugyanakkor az emberek számára továbbra sem kétséges, hogy Putyin változatlanul elsősorban a biztonsági erőkre támaszkodik, az oligarchák és a hivatalnokok e tekintetben csak ezután következnek.
A legújabb felmérés nem hagy kétséget a felől, hogy Putyin pozitív megítélése tovább romlott. Míg 2015-ben az emberek 47 százaléka kísérte lelkesedéssel és elismerően az elnök tevékenységét, ezúttal a megkérdezetteknek csak 29 százaléka mondott pozitív véleményt. Az egyértelműen negatív értékelés 13 százalék, míg a semleges nagyjából változatlan: 60 százalék.
Nem érdektelen az sem, milyennek látják vezetőjüket az emberek. „Mit talál vonzónak Vlagyimir Putyinban?” A 2018 derekán végzett felmérésben még 49 százalék mondta azt, hogy tapasztalt politikusnak tartja. Most 42 százalék. Határozottnak és erélyesnek a korábbi 30 százalék helyett idén 25 százalék tekinti. Igazi vezetőnek már csak 13 százalék. A legkisebb százalékban az elnök külpolitikáját tartják vonzónak: mindössze 12 százalék. És itt jön a csattanó: minden negatív vélemény ellenére az oroszok 43 százaléka szerint az emberek azért bíznak meg Putyinban, mert senkit sem látnak, akire rajta kívül támaszkodhatnának.
Gudkov, a Levada-Centr igazgatója úgy véli, a Putyinról kialakított kép, miszerint az oligarchák érdekeit fejezi ki, az olajár csökkenésével és a rubel értékvesztésével van kapcsolatban. Az elnök iránti rokonszenv csökkenése leginkább a fiatalok között tapasztalható, akik az internetnek köszönhetően jól tájékozottak. A biztonsági erőkben leginkább a lakosság konzervatívabb része bízik. Az oroszok többségének az elnöki hatalom időszakának meghosszabbítása sem tetszik. Igaz, senkit nem látnak, aki a helyére kerülhetne, elvben azonban a vezetőváltás lehetőségét hasznosnak tartanák, ettől remélve a friss gondolatokat és terveket.
A koronavírus-járvány tovább tépázta Putyin tekintélyét. Hiába igyekezett minden lehetséges eszközzel a kormányra, a moszkvai polgármesterre, a régiók vezetőire hárítani a felelősséget. Az emberekre zúduló váratlan terhek, az anyagi ellehetetlenülés, a várhatóan 20-25 millió embert sújtó munkanélküliség, az egészségügy megrendülése, az alkoholizmus virágkora, a népesség további csökkenése mind rá üt vissza. Éppen akkor, amikor reményei szerint az oroszok népszavazáson örök bizalmat szavaztak volna neki – ha nem jön közbe a nem várt ellenség, a koronavírus.
