Ugyan az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) most is folyamatosan arra buzdítja az egészséges embereket, ha tehetik, adjanak vért, hiszen ezzel életeket menthetnek, van, aki hiába egészséges, mégis elutasítják. Berencsi Eszter családjában szinte hagyomány a véradás, sok ritka vércsoportú családtagja is van, így mindig fontos volt számukra, hogy segítsenek, van köztük százszoros véradó is. Ő is lelkesen ment, egészen addig, míg azt nem közölték vele: idén már nem kell a segítsége. Eszter transznemű nő, akit nemi átalakító műtétje miatt utasítottak el. A vele történtekről videót is készített, melyben felteszi a kérdést: „Ha egy véradás megment három életet, akkor ez most megölt hármat?”
„Mikor tavaly a TAJ-számot beütötték a gépbe és a korábbi nevem jött fel, meg kellett magyarázni, hogy mi történt. A pultnál azt mondták, hogy semmi probléma nincs. Idén az orvos már másképp reagált. Hosszan próbáltam megtudni, mi a gond, de nem jártam sikerrel” – meséli Eszter. Szeretett volna jegyzőkönyvet is kérni a történtekről, melyben szerepelt volna, hogy aznap a vérellátóban járt és elutasították, ezt azonban nem kapta meg. „Mikor arról faggatóztam, hogy miért nem kérhetek ilyen dokumentumot, csak azt hajtogatta az orvos, hogy jegyzőkönyvet erről nem lehet felvenni” – részletezi.
Évtizedekig némán
Eszter sokáig titkolta, hogy transznemű, 25 éves koráig senkinek sem beszélt arról, hogy úgy érzi, nőként él egy férfitestben, pedig ezt már 4 éves kora óta tudta. Mikor végül megosztotta a hírt a családjával, szinte sokkolta őket, sokáig nem is beszéltek az édesanyjával, de mára rendeződött a viszonyuk és mindenben támogatja Esztert.
A transzszexuális emberek nagy része nem vágyik figyelemre, a közgondolkodással ellentétben nem feltűnősködni szeretnének, pusztán csak önazonosan akarnak élni. Esetükben a biológiai nem nem azonos azzal a társadalmi nemmel, ahogy ők magukra tekintenek. Ez akár már 3-4 éves korban is megjelenhet. A transzszexualizmus ritka, veleszületett állapot, vagyis nem a nevelés vagy a társadalmi tényezők alakítják. Magyarországon a becslések szerint 30 ezer embert érint.
„2018 októberében volt a nemátalakító műtétem Belgrádban, azóta hormonkészítményt is kapok, de ez tavaly júniusban, mikor legutóbb vért adtam, még senkit sem zavart. Az általam szedett hormonkészítmények egyébként nem szerepelnek azon a gyógyszerlistában, amelyben a véradásból kizáró készítmények vannak felsorolva. Nem jártam külföldön és nem érintkeztem koronavírusos beteggel sem” – mondja.
Nem elég az egészség
Eszter megaláztatása egyébként messze nem az elutasításnál kezdődött. Írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kellett arról is, hogy sem az operáció előtt, sem azt követően nem volt szexuális kapcsolata. Az intézményben végül a saját adatlapját vagy annak másolatát sem kaphatta meg, pedig az a személyes orvosi adatait tartalmazta. Az orvos egy kódot mutatott neki a gépen, ami a kizárás oka. Erről azonban bővebb tájékoztatást nem kapott. Pedig rendelkezik friss szakorvosi leletekkel arról, hogy egészséges, belgyógyászati, pszichiátriai, klinikai szakpszichológiai, szülészeti-nőgyógyászati, endokrinológiai, neurológiai, szemészeti, fogászati, immunológiai, urológiai, sebészeti, bőrgyógyászati szakvéleménye is van, ezeket néhány hónapja kérte egy jövőbeni komplikáltabb operáció miatt. „Az országos hematológiai intézet is kiállított egy szakvéleményt, akkor csontvelő-biopsziát is vettek és olyan kiterjedt laborvizsgálatot is csináltak, ami bizonyítja, hogy nálam egészségesebb ember nemigen van az országban” – mondja. Ez azonban már nem számít.
Az OVSZ-től ugyanis megtudtuk, hogy 2020. január 1-jétől kezdődően visszavonásig, az Országos Vérellátó Szolgálat nem engedélyezi a nemi átalakító műtéti beavatkozáson áteső személyeknek a véradást. Ezt azzal is indokolták, hogy a vérellátásban szakmai szempontból szükséges a jelentkezők biológiai férfi/nő elkülönítése, a férfiak és nők között meglévő élettani különbségek miatt – többek között – immunológiai okokból is. Lapunknak adott válaszukban közvetve bocsánatot is kértek Esztertől, mint írták, az orvos ellen belső eljárás nem indult, de „amennyiben az érintett személlyel szemben kollégánk viselkedése vagy szóhasználata nem volt megfelelő, úgy mind az ő, mind az Országos Vérellátó Szolgálat nevében elnézést kérünk és ennek tisztázására természetesen az érintett véradóval közvetlenül is felvesszük a kapcsolatot”.
Bizonyos vérkészítményre egyébként más országokban már azt írják rá, hogy milyen biológiai nemű embernek adható, nem azt, hogy ki adta. Adhat azonban némi megnyugvást, hogy az ügy vélhetően még nincs lezárva, mivel, mint írják, „a szabályozás nem a nemet váltó személyek ellen irányul, hanem átmeneti megoldás a szigorú algoritmusok szerinti működés érdekében. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megnyugtató, a jelentkező személyek jogait és érzéseit maximálisan tiszteletben tartó, ugyanakkor mindkét irányú nemváltás következményeit kezelő és a vért kapó betegek maximális védelmét is szolgáló eljárásrend szülessen. Ezt az új eljárásrendet terveink szerint a veszélyhelyzet elmúltával tesszük majd közzé”.
Megfosztva mindentől
Az OVSZ tehát igyekszik megoldani a szituációt, de mint az Emmi és így a kormány alá is tartozó szervnek valószínűleg nincs könnyű dolga. Főleg, mivel a kormány épp arra készül, hogy maximálisan ellehetetlenítse a transzneműeket, valamint azt, hogy valaki megváltoztathassa a jogi nemét és azzal együtt a nevét is. A Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény elfogadását követően ugyanis a születési anyakönyvbe a születési nem lenne megjelölve, nem megváltoztatható adatként, kiváltva a személyazonosító adatok nyilvántartásában eddig szereplő „nem”-et. Azt nem tudni, hogy mi lesz a már bejegyzett nemváltoztatásokkal. Az anyakönyvi nyilvántartásban ugyanis csak a nemhez tartozó utónévvel szerepelhet mindenki, vagyis a nemüket megváltoztató emberek új nevét nem fogják bejegyezni, és ez az irataikban sem szerepelhet. A becslések szerint évi 50-60 olyan kérvény érkezik a hatóságokhoz, ahol kérik, hogy megváltoztathassák a jogi nemet és a nevet a személyi igazolványban és az anyakönyvi kivonatban.
„Az alkotmánybíróság 2011 óta háromszor mondta ki, hogy a transzszexuálisoknak joguk van a nemük megváltoztatására. Az új törvénnyel sérülhetnek ezek az alkotmányos alapjogok” – mondja Berencsi Eszter, aki munka mellett most jogásznak tanul az ELTE-n és azt tervezi, hogy a tanulmányai elvégzése után ingyenes jogsegélyt nyújt majd a transznemű embereknek.
