A járvány elleni védekezési alapba a tervek szerint 633 milliárd forint kerül, ezek forrása a költségvetés 378 milliárdos tartaléka, a pártok támogatásának 50 százaléka (1,2 milliárd forint) a gépjárműadó önkormányzatoktól elvett része, 36 milliárd forint értékben. A védekezés költségeit két új adófajta is kipótolja: a kiskereskedelmi multikra kivetett különadó, illetve az extra bankadó részleteit most ismertette a kormány.
A bankoktól a szokásos adókon kívül további 55 milliárd forintot remél a kormány, azok után, hogy a törlesztési moratórium közel 450 milliárd forintos terhét is rájuk rakta. A banki különadó alapja a mérlegfőösszeg 50 milliárd forintot meghaladó része, a mértéke pedig 0,19 százalék. Ám közel sem biztos, hogy minden fillér bekerül a járványügyi alapba, ugyanis a banki különadót ki lehet váltani akár 50 százalékban sporttámogatásokkal. Ugyanis a kormányrendelet a pénzintézetekre bízza, hogy a sportegyesületeket támogatják vagy befizetnek a járványügyi alapba.
Komoly megkötés ugyanakkor a bankokkal szemben, hogy csak a járványügyi adó fele adható oda a sportegyesületeknek és az is csak akkor, ha ezt a kedvezményt a bank még nem érvényesítette a társasági adóban. Ezzel együtt meglehetősen furcsa üzenet a kormány részéről, hogy ha nem is fontosabb, de egyenrangú költségvetési cél látvány csapatsportok támogatása a járvány elleni védekezéssel.
A kiskereskedelmi cégeket sújtó adóról is kormányrendelet született, vagyis azt nem hagyta jóvá a parlament törvényként, így elvileg veszélyhelyzet lejárta után hatályát veszti, hacsak időközben erről nem születik magasabb szintű jogszabály. Az idén összesen 36 milliárd forint extra bevételt remél a kormány nagyobbrészt a kiskereskedelmi multiktól, ugyanis az adó mértékét a bevétel függvényében sávosan állapítja meg a rendeleti adószabály. Az adó nemcsak klasszikus kiskereskedelemre vonatkozik, de fizetniük kell a gépjárműkereskedőknek, a gépjármű-alkatrész kereskedőknek, a benzinkutaknak, az IT-cikkek kereskedőinek, de még a kulturális cikkek árusítóinak is, azaz a könyvesboltoknak valamint az online kereskedőknek is.
Az adó alapja a cégek május elseje utáni nettó árbevétele, mértéke pedig 0 és 2,5 százalék között változik. Az első 500 millió forint bevételig nem kell adót fizetni, itt nulla az adókulcsa, efelett 0,1 százalék, 30 milliárdos forgalmon túl már 0,4 százalék az adó, míg a száz milliárd forintot meghaladó árbevétel 2,5 százalékát kell a kereskedelmi cégeknek befizetniük. Így az adó zömét jellemzően a néhány multinacionális kereskedő fogja utalni havi részletekben. A kormánynak épp ez volt a célja, hogy a komoly adóterheket toljon a külföldi tulajdonban lévő cégekre. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva például kifejtette: "Ami a multikat illeti, bízzon bennem, és várja április 7.-ét!".
A legnagyobb forgalmat a 2018-as adatok szerint a Tesco bonyolította, 800 milliárdot közelítő árbevétellel, de a top 3-ba bekerült a Coop és a Spar csoport is, őket követte a a Lidl, CBA és a Reál-csoport. Vagyis a forgalom alapján akár a magyar cégek is bekerülhetnek a fizetők közé, bár ezek franchise-rendszere miatt aprózódhat a bevétel a tagok között. Az adókivetéshez kapóra jött azt Európai Unió Bíróságának március eleji ítélete, amely a 2012-ben bevezetett kiskereskedelmi adóról kimondta, hogy annak kivetése sávonként növekvő kulccsal nem volt diszkriminatív a multikkal szemben, hiába ezek a boltok fizették a legtöbbet. A Pénzügyminisztérium érvelése szerint a „kiskereskedelmi ágazatot évek óta folyamatosan segítik a kormány intézkedései, így például jelentős megtakarítást hozott az elmúlt időszak befektetésbarát adórendszere, illetve az EU legalacsonyabb társasági adója”, ezért most visszakérnek ebből. A multiknak ez gyakorlatilag ez az adóterhek duplázást jelenti, hisz a 2,5 százalékos árbevétel arányos adó 8-10 százalékos társasági adónak felel meg.
