A világon nagyjából 35 vállalat, tudományos szervezet foglakozik COVID-19 betegséget okozó vírus ellenes vakcina kifejlesztésével, közülük négyen állítják, van jelöltjük, amit állatokon már tesztelnek is.
A fejlesztésben tapasztalható gyorsaság annak is köszönhető, hogy a kínai tudódok már a kezdetektől megpróbálták feltérképezni a SARS-CoV-2 vírus teljes genetikai anyagát, és január elején már közzé is tették eredményeiket. Az is segített, hogy a tudósok megpróbálták kitalálni, mi okozza majd a következő világjárványt, így nem csak a lehetséges kórokozókat állították elő, hanem közben azzal is foglalkoztak a „prototípus” kórokozókkal kísérletezve, hogyan lehet vakcinát találni ellenük. A korábbi koronavírus járványok – a 2002-2003-as SARS és a 2012-es MERS – alkalmával már elkezdték ellenszerek kifejlesztését, de ezek a lecsengés után polcokra kerültek. A marylandi oltóanyaggyártó cég, a Novavax most ezekkel kezdett kísérletezni és azt állítja, van néhány olyan eredményes anyaguk, ami hamarosan embereken is kipróbálható.
Az Inovio vakcinája a harmadik, amely a klinikai tesztek első fázisába lépett, ezzel embereken is elkezdik kipróbálni. Az amerikai gyógyszerészeti hatóság (FDA) engedélye után az INO-4800 nevű szert az elkövetkező hetekben összesen 40 egészséges önkéntesnek fogják beadni Philadelphiában és a Missouri állambeli Kansas Cityben. Az első eredmények nyár vége felé várhatók. Ha a klinikai tesztek sikeresnek bizonyulnak, az Inovio szerint év végére már akár egymillió vakcinát is elő tudnának állítani, hogy további tesztekben, illetve vészhelyzetben, külön engedéllyel, akár élesben is felhasználják. Ezt a vakcinát is a DNS alapú módszerrel tervezték.
Március közepén a bostoni biotechnológiai vállalat, a Moderna és az amerikai allergológiai és járványos betegségeket kutató központ közös fejlesztését kezdték el embereken tesztelni. Ezt a vakcinát a DNS alapú módszerrel tervezték, és várhatóan 2021 júniusáig tart majd a klinikai tesztjei első fázisa.
Embereken tesztelik már a CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejlesztését is. Ez hagyományos technológiával készült, egy Ebola elleni vakcina alapján, és decemberig fog tartani a jelenleg folyó tesztfázis.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítése szerint április vége felé várható egy negyedik vakcinajelölt, a BioNTech, a Fosun Pharma és a Pfizer fejlesztésének klinikai tesztfázisba lépése, míg a Donald Trump által is megkörnyékezett CureVac júniusban kezdheti az emberi teszteket. (Német sajtóértesülések szerint az amerikai elnök pénzt ajánlott a cégnek, hogy exkluzívan Amerikáé lehessen az oltás - szerk.) Mindkét vakcina a DNS alapú módszerrel készült.
Minden vakcina hasonló elven működik: a kórokozót részben vagy teljes egészében injekció formájában kis mennyiségben bejuttatják a szervezetbe, amely ellenanyagot, antitesteket termel ellene. Ezek egyfajta immunrendszeri emlékezetként újra működésbe lépnek, ha a valódi kórokozók megjelennek. Hagyományosan a vírusok élő, de hőkezelés vagy vegyszerek által legyengített formáját használják, de ennek vannak hátrányai. Az élő vírusok kifejlődhetnek a szervezetben fenntartva fertőzőképességüket, miközben az inaktivált vírusok újabb adagjának bejuttatása szükséges a megkívánt immunitás eléréséhez.
Több kutatás ezen a régebbi módszeren alapul, de a Novavax újabb megközelítést talált ki. Ennek az alapja az, hogy az emberekből a védekező reakciót a vírus koronájának tüskéi - vagyis a fehérje, ami alkotja - váltja ki. Ezért kivonják a vírusokból azok genetikai kódját, amit baktériumok vagy élesztőgombák DNS-ére „ragasztanak” rá. Azok azután nagy mennyiségben termelik azt a fehérjét, amit vakcinaként lehet használni. A még újabb fejlesztések már ezt a fehérjét is kikerülik, magát a genetikai kódot használják a vakcina kifejlesztésére, a Moderna ezen az úton jár.
