Moszkva Vlagyimir Putyin, aki sportos teljesítményeivel képesztette el rajongóit, most bajban van. Ő, aki többszörös feketeöves dzsúdósként könnyedén földhöz vágta ellenfeleit, most nem képes megbirkózni élete nagy kihívásával, a koronavírussal. Taktikai érzéke azt diktálja, hogy próbálja meg amennyire csak lehet áthárítani a felelősséget másokra a kialakult helyzetért és mindazért, ami az oroszokra vár még a jövőben. S ha ez nem megy, legalább osztozzanak a felelősségben. Ezúttal azonban kétséges, hogy a politikában bevált módszerek a segítségére lesznek.
A Lettországban bejegyzett Meduza hírportál az orosz kormányhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a vírus terjedése ellen hozott rendkívüli intézkedések legfőbb ellensége maga Putyin elnök, aki a népszerűtlen intézkedésektől saját népszerűségét félti. Ezért nem akar egyszemélyes döntéseket hozni és másokra bízza azokat. Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely Mihail Misusztyint és kormányának minisztereit ruházta fel döntési jogkörrel.
A kormány felhatalmazást kapott arra, hogy az egységes államrendszer koordinációs szervévé alakuljon. Akár rendkívüli állapotot is kihirdethet. Azt a törvényt azonban Putyin írta alá, amely hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal bünteti azokat, akik a karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák. A gyógyszerdrágítást is bírságolják ezentúl.
Nemcsak a kormányfőt állította Putyin a csata élére, hanem elsősorban Moszkva polgármesterét és rajta keresztül a régiók vezetőit is, akik forrás hiányában nem tudnak eleget tenni tenni az elvárásoknak.
Moszkva a legveszélyeztetettebb vírus góc. Szergej Szobjanyin már akkor kemény biztonsági intézkedéseket vezetett be, amikor Putyin még lekicsinyelte a veszélyt. Intézkedései több tekintetben az általános európai gyakorlatot követték és követik. Március 30-tól korlátozta az utcai közlekedést néhány elkerülhetetlen teendő kivételével, bevezette az otthoni karantént – függetlenül attól, ki hány éves. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy csak a kormány által kiadott írásos engedély birtokában lehessen majd kimenni az utcára. Szobjanyin közölte, hogy még ennél is keményebb szigorítások következnek.
Szobjanyin maga mögött tudva Putyin támogatását a régiók vezetőit is igyekezett rászorítani a korlátozásokra. Moszkva környékének vezetői követték őt, a régiókból túl jó hírek nem érkeznek.
Csodákra Szobjanyin sem képes. Sikereit Putyin a maga hasznára kamatoztatja, kudarcait viszont a polgármester számlájára írja. Szobjanyin ugyanis kénytelen volt a népszerű döntésekkel szembe menni, például ellenezte, hogy anyagi segítségben részesítsék azokat, akik nem dolgozhatnak. Hiába nyilatkozta, hogy még az egészségügyre sincs pénze a régióknak, ő vált a rossz emberré, mert a média szerint, ha a régióknak nincs is, a fővárosnak van annyi tartaléka, hogy anyagilag segítsen az embereken.
Vlagyimir Putyin bármennyire is igyekszik megosztani a felelősséget, néhány fontos kérdésben maga áll a nyilvánosság elé. Április 30-ig meghosszabbította a munkaszünetet és „az elkülönülés rezsimét”. Fontos döntése, hogy mindenki megkapja a bérét. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy oly fontos a munkahelyek és az állampolgárok bevételének a megőrzése. Ez mind a kormány, mind a régiók és az üzleti világ prioritása” – jelentette ki.
A miniszterelnök pedig arról számolt be Putyinnak, hogy kabinetje 1400 milliárd rubelt csoportosított át a válságkezelésre, többek között a régiók gazdaságának és a kis-és közepes vállalatoknak a támogatására. A gazdaságot újjáélesztő döntésekre még várni kell, de Putyin szerint már dolgoznak rajtuk.
A rubel mélyrepülése, az olajár esése, Oroszország elszigeteltsége miatt kiszámíthatatlan folyamatok indultak el. A Kínába irányuló olajkivitel meredek esése önmagában is nagy veszteség. Kiszámíthatatlan a gazdaság holnapja. És ezért kiszámíthatatlan az is, milyen lesz az ország a koronavírus után.
