Mintegy 470 ezer budapesti állítja, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta valamiféle orvosi ellátásra volt szüksége – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából készített. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyien zúdultak rá a fővárosi egészségügyre, mert körülbelül 170 ezer ember eleve úgy döntött: a járványhelyzetre való tekintettel halasztja orvosa felkeresését. A fennmaradó 300 ezer ember viszont szerette volna ha ellátják, de ennek a körnek majdnem 40 százaléka úgy érzi, nem törődtek vele megfelelően.
Az elégedetlenség oka egyrészt pszichés, felfokozott érzelmi helyzetben ugyanis a páciensek könnyebben érzik úgy, hogy csak lerázzák őket. Másrészt viszont a budapesti rendszer – ahogy az országos is – vészüzemmódra állt át: sok-sok ütemezett kezelést és műtétet elnapoltak, a házi orvosok lényegében telefonon rendeltek, és alapvetően csak a gyors beavatkozást igénylő akut problémákat orvosolják.
A munkavállalók és vállalkozók, valamint a nyugdíjasok hiányérzete lényegében azonos: mindkét csoport nagyjából egyharmada érzi úgy, hogy nem törődött vele kellően az egészségügy. Igazán nagy bajban az úgynevezett egyéb inaktívok vannak - ebbe a körbe tartoznak a diákok, valamint a különböző okokból munkavégzésre csak korlátozottan vagy egyáltalán nem képes emberek - akiknek majdnem kétharmada élte meg úgy, hogy nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást.
A járvány kitörése óta orvoshoz fordulók jellemzően nem a most rettegett kórt próbálták gyógyítani. Ennek ellenére kitapintható, hogy a budapestiek kevésbé bíznak az egészségügyben. Míg országosan az emberek 82 százaléka hiszi, hogy az egészségügy megfelelően tudja kezelni a vírushelyzetet, ha Magyarországon is eldurvul, addig a fővárosiak közül 20 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Noha Budapesten a Fidesz-szavazók is szkeptikusak (91 százalék helyett csak 84 százalék hisz a gyógyító rendszer alkalmasságában), igazán az ellenzékiek és a bizonytalanok változtatják meg a budapesti átlagot. Például míg a falvakban, vidéki városokban élő MSZP-sek 73 százaléka bízik az egészségügyi rendszerben, addig a fővárosban ez az arány csak 41 százalék. A Jobbik esetében a két szám 76-45, de hasonlóképp alakul a többi párt táborában is. A bizonytalanok körében kisebb a szórás: az országos 81 százalékos remény Budapesten 65 százalékos.
Mindez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a fővárosiak azt tapasztalhatták, Budapesten arányaiban lényegesen kevesebb egészségügyi infrastrukturális fejlesztés valósult meg. Másrészt – szemben a vidéken élőkkel – eddig ki tudtak menekülni az állami gyógyításból, és magánszolgáltatókat vehettek igénybe. (Azaz mivel kisebb volt a kiszolgáltatottságuk, nem kellett kötelezően bízniuk a rendszerben.)
A kormány hatékonyságával kapcsolatban is több a budapesti kétely: ebben az esetben 21 százalékkal marad el a főváros a 81 százalékos országos bizalmi indextől.
