Az emberek többsége nem érti, min vitáznak a politikusok a láthatatlan ellenséggel szembeni küzdelem megszervezése kapcsán. Azt sem érzékelik - a jogszabályok olvasásától való undorodás fel nem róható magatartás -, hogy az elmúlt négy hét alatt sorra jelentek a kormány alig érthető, egymásnak ellentmondó rendeletei és határozatai, s bennük leírtak nem akarnak egységes egésszé összekovácsolódni. Nem csoda, hiszen a védekezés legfontosabb feladatait, a feladatok megszervezésének forrását és a feladatért felelős személyeket tartalmazó átfogó intézkedési tervet nem sikerült még összehozni.
Ennek ellenére az Országgyűlés kormánypárti képviselői elfogadták azt a törvényt, amelyben határozatlan időre felhatalmazzák a kormányt, hogy rendeletekkel igazgassa az ország ügyeit. Hozzájárultak ahhoz is, hogy a kormány a hatályos törvények alkalmazását rendeletével felfüggessze, illetve, hogy a rendelet eltérjen a törvények előírásaitól. Igaz, a felhatalmazás csupán azokra az esetekre szól, amikor az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében, a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából kell intézkedni. Csupa olyan fogalom, amely értelmezhető tágan és még tágabban. Az is igaz, van ebben a különös törvényben egy „garanciális” szabály: a kormány a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan gyakorolja. Csak a kákán is csomót keresőket zavarhatja, hogy minden fogalmat és a joggyakorlás jogszerűségét is az értelmezi, aki felhatalmazást kapott a rendeleti kormányzásra. Nem is születhetett meg a pártok között a kívánatos összefogás, amire egyébként nagy szükség lenne. A vírus nem válogat - hátrányos megkülönböztetés nélkül –, lecsap mindenkire, akit elér.
Jelen körülmények között, egyetlen személy fellépése adhatna esélyt a változáshoz, a köztársasági elnök színre lépése. A köztársasági elnök jogosult erre, miután az Alaptörvény szerint kifejezi a nemzet egységét.
*
A köztársasági elnök hirdesse meg a Nemzet Együttműködése Programot. A program célja egyszerű: lehetőleg mindenki ússza meg ezt a járványt. Ússza meg akkor is, ha jogellenesen tartózkodik életvitelszerűen a közterületen, akkor is, ha jogszerűen él tized-, huszadmagával lakásnak nem nevezhető putriban, vezetékes víz, csatorna, tisztálkodási lehetőség nélkül, akkor is, ha egyáltalán nincs, vagy nagyon csekély a jövedelme. Ebből adódik a folytatás: túlélni és továbblépni. Kellene egy, az emberekről szóló intézkedési terv, és kellene egy, a gazdaságról, munkahelyekről szóló intézkedési terv. A két terv valójában nem választható szét, mégis más és más tevékenységet, felelősséget kíván. Az intézkedési terv első fele tartalmazza a halaszthatatlan intézkedéseket, hiszen a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak százezreit nem lehet büntetlenül odavetni a vírusnak.
*
A köztársasági elnök nincs könnyű helyzetben. A miniszterelnök-pártelnök személyes vezényletével, magas rangú tisztek bevonásával működik az operatív törzs, amelynek egyik tagja, a néha tanácstalannak és riadtnak tűnő országos népegészségügyi főfelelős igyekszik minél kevesebb információ közreadása mellett megerősíteni a hivatalos verdiktet, a vírusnak nincs esélye. Az emberek rossz tapasztalata az ellenzéki aknamunka eredménye. Minden adott a diadalhoz. Ezzel a grémiummal szemben kellene a köztársasági elnöknek beindítani a programját.
*
A köztársasági elnök első lépésként deklarálhatná, a járványügy nem szolgálhatja egyik politikai párt hatalmi törekvését sem, nem szolgálhatja a végrehajtó hatalom erősödését. Ezért van szükség a nemzet együttműködésére.
A köztársasági elnök létrehozhatna – a járványügyekben jártas, kiemelkedő tudással, nagy gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal rendelkező szakemberekből - egy tanácsadó testületet, amelyik elemzi a kialakult helyzetet és javaslatokat dolgoz ki. Feladata lenne ennek a testületnek elemezni a járványügyekre irányadó, továbbá a veszélyhelyzetre és a különleges jogrendre vonatkozó alaptörvényi rendelkezéseket. Az egészségügyi törvény ugyanis külön cím alatt foglalkozik a járványüggyel, annak minden kérdésével. Szól: a szűrővizsgálatokról, a kötelező orvosi vizsgálatokról, a járványügyi ellenőrzésről, az érintettek megfigyeléséről, elkülönítéséről, zárlatáról, felkutatásáról, a meghozott intézkedések végrehajtásáról. Részletes felhatalmazás is található az egészségügyi törvényben a járványüggyel összefüggő jogszabályok kiadására. Szabályozza az egészségügyi törvény az egészségügyi válsághelyzet fogalmát, meghatározva a betegellátás kérdéseit is ebben az időszakban. Az Alaptörvény, a katasztrófavédelemről szóló törvény, az egészségügyi törvény rendelkezései, felhatalmazó előírásai megérdemelnének egy alapos elemzést és korrekciót.
A 2009. évi XCI. törvénnyel kerültek kihirdetésre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai. A rendszabályok célja és alkalmazási köre kiterjed a betegségek nemzetközi terjedésének megakadályozására, az ellene való védekezésre, a terjedés leküzdésére és a közegészségügyi-járványügyi reagálásra, a közegészségügyi-járványügyi kockázatokkal arányos és azokra korlátozódó, a nemzetközi forgalmat és kereskedelmet szükségtelenül nem zavaró módon. A járványügyi összefogás nem sérti a nemzeti szuverenitást. Igaz alapelv: a rendszabályok végrehajtása során teljes tiszteletben kell tartani a méltóságot, az emberi jogokat és a személyek alapvető szabadságjogait.
*
A polgári közigazgatás feladatai fokozatosan átkerülnek a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzshöz és különböző akciócsoportjaihoz. A létfontosságú állami és nem állami gazdasági társaságok életébe történő állami beavatkozás feltételeinek megteremtése után újabb felhatalmazást kapott a miniszterelnök-pártelnök az egészségügyi ellátó rendszer közvetlen irányítása alá vonására. A miniszterelnök-pártelnök adja ki a megbízóleveleket az egészségügy területén intézkedésre jogosult kórház-főparancsnok és helyettese, továbbá az egyes a kórházakban intézkedésre jogosult kórházparancsnok és helyettese részére.
A többnyire az éjszaka leple alatt megjelenő kormányrendeletek a „vészhelyzeti felhatalmazás mellett” az Alaptörvény következő rendelkezésére hivatkozva szabályoznak: „A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.” Életünk minden pillanata a kormány hatáskörébe utalható egy kormányrendelettel.
A társadalom teljesen védtelen. A határokon leeresztették a sorompókat. Az egyetemek, iskolák, kulturális és művészeti intézmények zárva. Az utcákon való megjelenés lehetősége korlátozott. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a magyar állampolgárok bármilyen adatához hozzáférhet. Nincs olyan szervezet, nincs olyan személy, aki kétségbe vonhatná a megszületett intézkedések szükségességét, jogszerűségét.
*
A köztársasági elnök az Alaptörvény szerint őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Eljött az idő, hogy tartalommal töltse ki ezt a feladatát. Az Alaptörvény közvetlen felhatalmazást nem ad részére ahhoz, hogy a kihirdetett jogszabályt megtámadja az Alkotmánybíróság előtt. Levezethető-e az Alaptörvényből, hogy a köztársasági elnök – az állam demokratikus működésé feletti őrködés kötelezettsége alapján - alkotmányjogi panasz benyújtásával kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a koronavírus-járvány ürügyén kiadott valamennyi jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát? A köztársasági elnöknek igazolni kell, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei fennállnak: az alaptörvény-ellenes jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazása és hatályosulása folytán a jogsérelem közvetlenül bekövetkezett és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. Igazolnia kell azt is, hogy az eljárásban személyesen érintett. Ezek azok az előfeltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság érdemben megtárgyalja az alkotmányjogi panaszt.
A köztársasági elnök lehetőségei még nem merültek ki. Jogosult törvényt, alaptörvény-módosítást kezdeményezni. Amennyiben ennek előkészítésébe bevonja a parlamenti pártokat és az érintett civil szervezeteket, sikeresebb lehet, mint a miniszterelnök-pártelnök, aki egymaga dönti el, mi lehet egy törvényjavaslatban.
A köztársasági elnök által a lehető legrövidebb idő alatt benyújtott törvényjavaslat kötelezhetné a települési önkormányzatokat, létesítsenek szükséglakásokat, szervezzék meg a közétkeztetést, gondoskodjanak a tiszta vízről, az élelmiszerekről, a tisztálkodási és fertőtlenítő szerek beszerzéséről a területükön élő hajléktalanoknak, nyomortelepen élőknek, önmagukról gondoskodni képteleneknek. A törvényjavaslat kiterjeszthetné a szociális juttatások rendszerét mindazokra, akik kiestek a munkaerőpiacról, vagy jövedelmük nem garantálja megélhetésüket. A köztársasági elnök által benyújtott törvényjavaslat egyben kötelezné a kormányt a feladatokhoz szükséges fedezet előteremtésére és a települési önkormányzatokhoz történő eljuttatására.
*
Miután csekély az esély arra, hogy a köztársasági elnök kilép eddigi szerepköréből, érdemes megismerni a Büntető törvénykönyv felhatalmazási törvénnyel bevezetett módosítását: „Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ez nem ideiglenes szabályozás! Jó lesz vigyázni, ki, hol, ki előtt miről, mit nyilatkozik. Hosszú hónapokig tarthat, amíg a bíróság dönt arról, hogy fennállt-e „nagy nyilvánosság” (a Btk. nem határozza meg a kritériumokat), és dönt arról, hogy alkalmas-e az elhangzott állítás a feltételezett következmények kiváltására.
*
A katonai járőr tagjainak súlyos bakancsai komoran és figyelmeztetően csattognak az aszfalton az éjszakában. Egy vízió: elegánsan öltözött vírusok kezében összekoccannak az arany evőeszközök. Szabadságjogaink teteme felett ülnek halotti tort.
