Hivatalosan ugyan nyitva vannak az üzletek, a vendéglátóhelyek, sőt, még a sípályák is, ám azok a rendkívüli idők, amelyet a világjárvány miatt az egész emberiség tapasztal, a svéd mindennapokban is visszaköszönnek. “Az élet ugyan nem állt meg, de a társasági élet a nullához közelít. Stockholmban, ahol egyébként az emberek nem rohannak haza, hanem megisznak egy sört munka után, az éttermek üresen konganak. A nemrég még Stefan Löfven miniszterelnök is arra kérte az embereket, támogassák kedvenc vendéglátóhelyeiket egy 'matladával', vagyis az elvitelre rendelt étellel” - mesélte a Népszavának a már három éve a svéd fővárosban élő Horváth László. A mérnökként dolgozó fiatal hozzátette: érzékelhetően kevesebben vannak az utcákon, szerinte a lakosság megfogadta a hatóságok tanácsait.
A svéd kormány más EU tagállamokkal szemben nem drákói szigorral, hanem ajánlásokkal próbálja lassítani a koronavírus terjedését. Néhány intézkedést azért meghoztak: a középiskolákban és az egyetemeken átmenetileg távoktatást vezettek be, a tömegrendezvények maximális létszámát a hétvégén csökkentették az eddigi 500-ról 50-re, valamint kedden látogatási tilalmat vezettek be az idősotthonokban. Az óvodák, általános iskolák kapui viszont nyitva maradtak, az emberek mozgását nem korlátozták és a határokat sem zárták le. A lakosságot pedig megkérték, hogy kerüljék a személyes találkozást a 70 év felettiekkel és a betegségben szenvedőkkel, illetve amennyire lehet, maradjanak otthon, a húsvéti szünetre se utazzanak el.
László arról beszélt, hogy eleinte ő is furcsállta ezt a viszonylagos “lazaságot”, de most már inkább megnyugodott. Egyrészt annyira bizalomgerjesztőnek és nyitottnak találta a hivatalos tájékoztatást, hogy - mint fogalmazott - a döntéshozóknak “a kemény kérdésekre is megvan a válaszuk”. Másrészt pedig azt vette észre, hogy a svédek bizalomra épülő társadalma miatt az emberek komolyan veszik a szabályokat.
A Népszavának két svéd fiatal is megerősítette, hogy bíznak a kormány és az állami szervek kompetenciájában. A nyugat-svédországi Halmstadban élő David Öhman úgy vélte, nem zárhatnak be mindent, mint Olaszország, mert akkor összeomlana a svéd gazdaság és a jóléti állam is. Hozzátette: nem aggódik hazája miatt, mert Svédországnak működő egészségügyi rendszere van, jobban félti Afrika és Ázsia kevésbé fejlett országait a járvány következményeitől.
A malmői Claes Eriksson pedig megjegyezte: csak visszamenőlegesen lehet majd eldönteni, hogy Svédország jól reagált-e a helyzetre. Ő mindenesetre úgy vélte, hogy a szomszédos Dánia kormánya például csak belpolitikai okokból zárta le határait, hogy megmutassa, ők is tesznek valamit. Mindkét fiatal arról számolt be, hogy közeli barátaikkal még mindig rendszeresen összejönnek, de ezenfelül visszafogták a társasági életüket, és nem találkoznak idősebb rokonaikkal, ismerőseikkel.
Anders Tegnell, a svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője szerint a svéd kultúrából, társadalmi berendezkedésből adódóan nincs szükség a szigorra. A brit Observer című lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Svédországban egyáltalán nem jellemző, hogy több generáció élne egy fedél alatt, vagyis az idősek, ha - otthon maradnak, elszigetelve - nem fertőződhetnek meg. A szakember szerint az iskolák bezárása éppenhogy veszélybe sodorta volna a nagyszülőket, mivel háztartásbéli szülők híján nekik kellett volna vigyázniuk a gyermekekre.
A Közegészségügyi Hatóság jelentős közbizalomnak örvend, Stefan Löfven miniszterelnök pedig a szakértelmükre hagyatkozva hozza meg az intézkedéseket. A svéd társadalmon belül azonban nincs konszenzus - a múlt héten több mint kétezer kutató írt nyílt levelet mielőbbi szigorúbb fellépést szorgalmazva, mondván az ország a katasztrófa felé sodródik. Több svéd közgazdász pedig azzal érvelt, hogy egy elhúzódó járványnak sokkal károsabb hatása lehet a gazdaságra, mint az esetleges korlátozó intézkedéseknek. Tegnell azonban megkérdőjelezte a világszerte alkalmazott stratégiákat. Mint mondta: nem lenne meglepve, ha az összes országra ugyanaz a sors várna, mint Olaszországra, teljesen függetlenül attól, hogy mit tesznek.
A statiszták alapján egyelőre nem igazolják a svéd közvélemény nyugalmát, mivel az ország a halálos áldozatok számában jelentősen megelőzi a szigorú korlátozásokat érvényesítő skandináv szomszédjait: Norvégiát, Dániát és Finnországot. Messzemenő következtetéseket ugyanakkor még korai lenne levonni, hiszen több ismeretlen tényező is befolyásolja számokat. Elképzelhető például, hogy arányaiban arányaiban többen hurcolták haza a koronavírust az olaszországi síelésről Svédországba, mint a környező országok esetében. Az mindenesetre kijelenthető, hogy a központilag elrendelt korlátozások ellenére a járvány mégis megbetegítette az ország gazdaságát, még a kormány válságenyhítő intézkedései ellenére is. Márciusban több mint 30 ezer ember vált állástalanná, Magdalena Andersson pénzügyminiszter kedden közölte, hogy idén 4%-os GDP csökkenésre számítanak.
