Ausztriában és Szlovákiában például a halasztás mellett döntöttek, míg Hollandiában és Angliában elmaradnak az érettségik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a diákok nem tudják idén lezárni tanulmányaikat: az angol iskolákban a tanárok egyéni értékelése alapján kapnak majd osztályzatot.
A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, egyelőre nem látják szükségesnek az érettségik elhalasztását. Egy nappal később Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár viszont már úgy nyilatkozott az Inforádióban: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az időbeli eltolás, mind pedig egyéb oktatási, levezetési megoldások. A kormány több forgatókönyvön is dolgozik. Lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig annyit írt: az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter szerint a diákokon, a pedagógusokon és a kormányzaton is nagy a nyomás. Mintegy 70 ezer végzős középiskolás áll most az érettségi előtt, a bizonytalanság nem tesz jót, de elhamarkodott döntéseket sem lehet hozni. Ha a kormány túl korán dönt, azzal a megfelelő előkészítést kockáztatja, hiszen a járványhelyzet alakulását nem lehet előre megjósolni. De az se jó, ha sokáig bizonytalanságban tartják a diákokat, tanárokat. Egy túl késői döntés kapkodást eredményezhet.
– Az lenne a legfontosabb, hogy legalább azzal tisztában legyünk, milyen típusú érettségikre van egyáltalán esély. Még ha pontos időpontot, eljárást nem is lehet mondani, tudnunk kellene, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák valamilyen módon lebonyolíthatók lesznek-e – mondta az NPK elnöke. Szerinte bármilyen döntés is születik majd, az nem fog mindenkinek teljes mértékben megfelelni, de arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon.
Horváth Péter kitért arra is: noha a diákok nagy része az iskolákban elrendelt digitális távoktatás keretében is fel tud készülni, vannak olyan tanulócsoportok, ahol ez nehezebben megoldható. Például a természettudományos tárgyak esetében szükség lenne kísérletezésre, a testnevelés szakosok sem tudnak minden gyakorlatot otthon elvégezni. Az érettségiről szóló döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgák általában nagy diákmozgással járnak, az utazás, a tömegközlekedés azonban kockázatos a jelenlegi helyzetben.
Egy online kitölthető kérdőívből – amit egy nagymarosi végzős középiskolás, Nagy Márton készített – az is kiderült: sok diák aggódik amiatt, hogy nem tudnak sikeresen felkészülni. A kérdőívet mintegy 6400-an töltötték ki a „Leérettségizünk májusban” Facebook-csoportban, ami a távoktatás elrendelése után jött létre azért, hogy az érettségire készülő diákok segíthessék egymást. A legtöbben attól is tartanak, hogy a járvány ellehetetleníti továbbtanulási terveiket. Mindemellett nem tartják elégségesnek az érettségivel kapcsolatos tájékoztatást, az információhiány is nagy terhet ró rájuk.
– A kormánynak mindenképp nyilvánosságra kellene hoznia, milyen forgatókönyveken gondolkodik – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak. Szerinte ez csökkentené a feszültségeket, a végső döntést pedig legkésőbb a vizsgák előtt két héttel közölni kellene. – Most az a legfontosabb, hogy a bizonytalanságot megszüntessük – mondta. Hozzátette: az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül be kellene vonni a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket.
