Ön szerint a járvány javítani vagy rontani fog a jogállam és a demokrácia helyzetén Európában és a világon?
Rövid távon rontani fog, és majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy még közép- és hosszútávon is. Erre példa Magyarország, ahol Orbán Viktor kormányfő olyan felhatalmazási jogszabálycsomagot fogadtatott el a parlamenttel, amely nem feltétlenül csak a veszélyhelyzet idejére szól. De számos más példát is tudok hozni: jellemző, ahogyan az izraeli kormányfő igyekszik kiiktatni a demokráciát, vagy ahogy Malawiban és Zambiában kihirdették a rendkívüli helyzetet, miközben egyetlen koronavírusos beteg sincs az országban. A drasztikus intézkedések egyik célja, hogy a hatalmon lévők a helyükön maradhassanak. Aggályos, hogy sok kormány nagyon messzire ment, és túlzott korlátozó döntéseket hozott.
Idei jelentésükben az a mellbevágó megállapítás szerepel, hogy Magyarország az Európai Unió egyetlen nem demokratikus tagállama. Hogyan jutottak erre a következtetésre?
Kutatóintézetünk, a V-Dem 180 ország több mint 3 ezer tudományos kutatójának és szakértőjének a munkájára támaszkodik. A hatalmas hálózat adatokat gyűjt, ezek alapján értékeljük, rangsoroljuk a világ majdnem minden országát. A szakértők közlései alapján azt láttuk, hogy az utóbbi csaknem tíz évben drámai visszaesés történt Magyarországon a médiaszabadság és az egyesülési szabadság érvényesülése terén. Leginkább ez a két fejlemény húzza le a demokratikus teljesítményt. De a fékek és ellensúlyok rendszere sem működik megfelelően, például ha azt vizsgáljuk, hogy a törvényhozás valójában mennyire tudja elszámoltatni Orbán Viktort és kormányát.
Tanulmányukban választási autokráciának nevezik Magyarországot. Ez mit jelent?
A választási autokráciákban többpárti parlamenti választásokat tartanak, és a rendszer demokráciának látszik. Fellelhető a demokrácia számos intézménye, de a gyakorlatban ezek nem, vagy korlátozottan működnek. Magyarországon annyira elfojtják a szólásszabadságot, a médiaszabadságot és akadályozzák civil szervezetek működését, hogy a politikai rendszer többé nem tekinthető választási demokráciának.
A Fidesznek nagy a támogatottsága, kétharmados többsége van a parlamentben. Joggal mondhatja, hogy az embereknek tetszik a rendszer.
Önkényuralmi rendszerekben nem ismerhetjük a hatalom valódi támogatottságának a mértékét. Felmérésekből tudjuk, hogy ha az emberek félnek, akkor nem mondanak igazat a közvélemény-kutatóknak. Ha azt kérdik tőlük, hogy szeretik-e a kormányt, azt mondják, hogy igen, mert úgy gondolják, hogy a válaszuk valahogyan a hatalmon lévők tudomására jut. Másodszor: egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az autoriter rezsimek valóban többségi támogatást élveznek. Legyünk realisták, meg lehet győzni a polgárokat arról, hogy a diktatúra jobban szolgálja őket, mint a demokrácia.
Vannak tagállamai az EU-nak, ahol hasonló problémák merülnek fel, például Lengyelországban, Máltán vagy Bulgáriában. Ezeket miért nem ítélik választási autokráciának?
Magyarországon Orbán és a Fidesz annyira kisajátította a hatalmat, ami az Európai Unióban sehol máshol nem tapasztalható. A demokrácia-index például Lengyelországban és Bulgáriában is romlott, de még mindig választási demokráciának tekinthetők, bár sajnos, a magyar úton haladnak. Lengyelországban az EU viszonylag korán közbelépett, és bizonyos tekintetben visszakozásra késztette Varsót. Bulgáriában inkább a széleskörű korrupció veszélyezteti a demokrácia működését.
Mit tapasztaltak a kutatásaik során: az autoriter rendszerek tanulnak egymástól?
Hogyne! Az adatokból látjuk, hogy a magyar átalakulás mennyire követi például a törökországit. De jellemző ezekre az országokra, hogy a hatalom először a média- és szólásszabadságot támadja, azt próbálja ellehetetleníteni. Donald Trump amerikai elnök is állandóan ismételgeti, hogy a média a nép ellensége. Ez tipikus csapásirány, és bizonyítja, hogy a hatalmon lévők tanulnak egymástól. Tudjuk azt is, hogy gyakran találkoznak és megbeszélik, mi a helyes stratégia.
