Átestek a ló másik oldalára – nyilatkozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Az emberi jogi szervezet álláspontja szerint ugyanis törvénysértő módon hoztak nyilvánosságra különös érzékeny adatokat a koronavírusban Magyarországon elhunytakról. Bár a listán nevek nem szerepelnek, többen így is beazonosíthatóvá váltak.
Mindeddig éppen azért érték kemény bírálatok a kormányt és a hatóságokat, hogy – más országok gyakorlatától eltérően – indokolatlanul kevés információt közölnek a megbetegedések, halálesetek területi eloszlásáról. Müller Cecília országos tisztifőorvos például a személyiségi jogok védelmére hivatkozott. A területi adatok nyilvánosságra hozása szerinte nem járulna hozzá a járvány érdemi lassításához, mivel pedig alacsony az esetszám, könnyen beazonosítható lenne az adott személy. Gulyás Gergely miniszter azzal érvelt, hogy nem szabad pánikot okozni egy-egy településen.
A titkolózás tág teret adott a találgatásoknak. A Publicus Intézet nemrégiben a fővárosiak körében készített felmérést: a megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy a vírus vidéken is jelen van, de Budapesten jóval inkább, míg 53 százalék feltételezte, hogy egyformán jelen van Budapesten és vidéken. (Mindössze 3 százalék gondolta úgy, hogy a vírus terjedése a fővárosra koncentrálódik, 2 százalék nem akart, nem tudott válaszolni.)
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője az Inforádiónak korábban elmondta, hogy azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható be egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak, tehát nyilvánosságra hozhatók. Péterfalvi hozzátette: veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő korlátozások is érvényesülhetnek, egyelőre azonban nincs tudomása ilyen döntésekről.
Egészen mostanáig mégis szűkösen csordogáltak az információk. Kedd reggel aztán a Koronavírus Sajtóközpont hírül adta, hogy változik a járvány magyarországi adatainak közlése, látható lesz az elhunytak kora, neme és krónikus alapbetegsége, a beazonosított fertőzöttekről pedig hamarosan megyei adatokat is közölnek. (Ez utóbbira lapzártánkig hiába vártunk.) Nem sokkal később a hivatalos koronavírus-honlapon megjelent egy táblázat, amely valóban felsorolta a Magyarországon elhunytak alapbetegségét, korát és nemét.
Erre mondja azt a TASZ, hogy a közlés jogsértő, szükségtelen és kegyeletsértő módon valósult meg. Nem elfogadható, hogy minden egyes személyhez rendelve érzékeny egészségügyi információkat hoztak nyilvánosságra. A sajtóban megjelent hírek alapján ugyanis néhány elhunyt a súlyos alapbetegségével együtt beazonosíthatóvá vált: esetenként csak a szűkebb környezet, de akár az egész ország számára is. Különösképpen védett, szenzitív adatokról van szó – hangsúlyozta lapunknak Remport Ádám.
A TASZ ábrákat is publikált arról, hogyan lehet a rendelkezésre álló információkat úgy közzétenni, hogy a közérdek és az egyéni jogok tiszteletben tartása egyaránt érvényesüljön. Remport Ádám elmondása szerint a lényeg az, hogy személyhez köthető érzékeny szenzitív adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. A megyénként közölt statisztikai kimutatások egész biztosan megfelelnek a jogszerűség követelményének, települési bontások esetében viszont már nem egyértelmű a helyzet. Körültekintően kell eljárni: minél kisebb a település – azaz minél kisebb a „merítési kör” –, annál nagyobb óvatosságra van szükség.
Küldtünk kérdéseket a Koronavírus Sajtóközpontnak, de cikkünk írásakor még nem álltak rendelkezésekre a válaszok.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a közösségi oldalán azt állította, a kormány csak úgy tesz, mintha megváltozott volna a hozzáállása. Ha nem adnak ki valóban részletes adatokat, akkor lebukás nélkül közölhetnek hamis országos számokat – állapította meg. Hadházy kifogásolta, hogy eddig az általa megkeresett 24 kórház egyike sem volt hajlandó a betegszámokról információt szolgáltatni, pedig erre az Országgyűlésről szóló törvény kötelezi őket.
A TASZ munkatársa kérdésünkre megjegyezte, hogy az egészségügy jelenleg nem a szokásos betegellátási rend szerint működik. Remport Ádám elmondta, hogy kijelölt járványkórházak vannak, ezekbe akkor kerülnek betegek, ha a területileg illetékes kórháznak már nincs kapacitása az ellátásukra. A területi adatokat így torzíthatja az intézményenkénti adatigénylés, bár arra jó lehet, hogy kiderüljön, hol telítődtek egyes kórházak.
