New Yorkban, ha lehet, még durvább a járványhelyzet. Tegnap néztem végig például az ott élő Zilahi Péter fotóit az üres utcákról. (Ilyen nálunk is van: nézzék meg Szabó Ábel budapesti festményeit a Facebookon.) Ezen csak utólag tudunk majd igazán elképedni... Természetesen a múzeumok New Yorkban is zárva tartanak. Azok az online és vizuális túrák viszont, amelyekkel most mi is bemegyünk majd virtuálisan ide (oda), már évek óta léteznek, csak soha nem kattintottunk rá. Nem akarok egyszerre nagyot markolni, ahogy ezt igazi turistákként is tenni szoktuk – igaz, a sorban állást most nem kell belekalkulálni –, ezért most „csak” az idén 150 éves Metropolitan Művészeti Múzeumot látogatjuk meg.
A becenevén Metben március 20-án nem nyílt meg a Making The Met, 1870-2020 című grandiózus kiállítás, ami a múzeum gyűjteményéből a közönségszavazás alapján válogatta össze a látogatók kedvence 250 alkotását.
A nagyközönség emellett legkedvesebb személyes emlékeit, fényképeit vagy videóit is megoszthatja és összegyűjtheti a Met közösségi oldalain a MyMetStory címkével ellátva. A Met főépülete a Central Park keleti szélén áll, ahol az egyetlen nagyobb épület a Jacqueline Kennedy-ről elnevezett tó délkeleti sarkánál. Itt van a manhattani múzeumi negyed, és hol is állhatna az a múzeum, ami a világ legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkezik, egyben a világ három leglátogatottabb művészeti múzeumának egyike az évi csaknem hétmillió látogatójával?
A Metropolitan Művészeti Múzeumot 1870-ben alapították, miután 1866-ban Párizsban az ott élő/tartózkodó amerikaiak közösen ünnepelték meg július 4-én az Egyesült Államok nemzeti ünnepét. A párizsi ifjak egyik szószólója egy New York-i ügyvéd, John Jay volt, akinek a nagyapja – szintén John Jay – a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, később az USA külügyminisztere, majd a legfelsőbb bíróság első elnöke is volt. Az unoka vitte tovább a múzeum ügyét, amihez aztán egyre több adományozó, társalapító csatlakozott. (A Met egyik sajátossága, hogy az egyes gyűjteményeken belül a műtárgyak nem feltétlenül korszakonként rendszerezve láthatók, hanem az adományozók személye köré szervezve: az említett nagy adományozások idején, a XIX–XX. század fordulóján sok vagyonos polgár azzal a kikötéssel adta át teljes gyűjteményét a Metropolitan alapítványának, hogy a kollekciónak egyben kell maradnia.)
De ha már bent vagyunk, fordítsuk előnyünkre a virtuális sétát és ugráljunk. A tizenkilenc részlegre osztott múzeum az ókortól kezdődően mutatja be a képzőművészet különböző ágait és korait. Ebből többet kihagyunk – például a nekünk nem sokat mondó amerikai festészeti gyűjteményt –, viszont igen gazdag az európai anyag, különös tekintettel a francia és holland impresszionista festőkre. (Lásd a Párizsban időző, gazdag amerikaiakat, akik ezek szerint nemcsak kánkánt néztek és kávéházakban költötték pezsgőzésekre a pénzüket.)
Az európai látogatók számára is talán ez a legnépszerűbb részlege a múzeumnak, Rembrandttól 18, Monet-tól 37, Cézanne-tól 21 alkotást őriznek, de Vincent van Gogh több művét is megtalálni itt, Vermeer kevés fennmaradt művéből öt található a Metropolitanben például a Nő vizeskancsóval – sehol máshol ennyi. De van itt még csak felsorolásszerűen: id. Pieter Bruegel, El Greco, Raffaello, több Botticelli, például a legendás Angyali üdvözlete és Jacques-Louis David Szókratész halála című festménye. A képeket nem a Met, hanem inkább Museum Syndicate oldalon érdemes megkeresni. Ha viszont a múzeum honlapján a The Met 360° Projectre klikkelünk, rögtön kiderülhet, a Met nemcsak az eddig képbe hozott főépületéből áll.
Itt van például rögtön a Met Breuer, a 75. utca és a Madison Avenue sarkán, amit néhány éve az épületet tervező Marcel Breuerről neveztek el. Marcel Breuer? Igen, Breuer Marcell, a Bauhaus híres tervezője, aki a nácik elől menekülve Amerikában lett világhírű építész. Amikor 1963-ban a Metropolitan Alapítvány építészt keresett új manhattani múzeumának megtervezéséhez, Breuer végül azzal nyert, hogy az új múzeumot merész szobrászati formaként képzelte el. A Met 360° Project kis videókkal mutatja be a Met különböző épületeit. A Met Breuer esetében például rögtön láthatjuk, hogy a Frank Lloyd Wright 1959-ben megnyitott ikonikus Guggenheim Múzeumához hasonlóan nem akar alkalmazkodni az Upper East Side toronyházaihoz, az ötemeletes múzeum zártsággal és nyers szögletességgel fordul el környezetétől – és fordult befelé, a kiállítások belső világa felé.
A több mint fél évszázad alatt Breuer brutalista, tiszta beton épületét dicsérték és gúnyolták egyszerre – hívták például a Madison Avenue Szörnyének is, miközben szép lassan a brutalista építészet nemzetközi ikonjává vált. De mit jelent valójában az, hogy brutalista? Bár a világháború után a szűkös anyagi lehetőségek miatt építkeztek így, később sok építész magáért választotta a brutalizmust – az őszintesége és szoborszerűsége miatt. A Met Breuer ma a XX. és XXI. századi művészet építészet jelképe és egyben otthona lett. Az 50 éves múzeumépületet néhány éve felújították, az előcsarnok 375 lámpáját energiatakarékos LED-izzókra cserélték, de a legfontosabb az volt, hogy a Marcel Breuer autentikus építészeti patináját megóvják.
A Met egyiptomi szárnyában 40 termet töltenek meg az egyiptomi kincsek – többek között az a 24 famakett, amelyek 1920-ban egy sírból kerültek elő és példátlan részletességgel állítják elénk a Középbirodalom korai szakaszának életét, csónakok, kertek és a mindennapok más jeleneteivel. De a legnépszerűbb látványosság 1978 óta itt mégis Dendur temploma, ami az Asszuáni-gát építése előtti leletmentésért cserébe került az USA-ba. (És a Met 360° Project filmjében szinten bejárható, ahogy a múzeum másik igen népszerű része, a középkori mestermunkákból álló fegyvergyűjtemény páncéloktól és szamurájkardoktól az amerikai Coltokig. Egy másik film pedig a Met Fort Tryon Park mellett található The Cloisters, kolostorkomplexumát járja be.)
Ahhoz, hogy mindez egy napba beleférjen, ki kell például hagynunk az afrikai és inka gyűjteményt is, amit egyébként Nelson Rockefeller adományozott anno a Met-nek. Az ázsiai művészet részlegében azonban kihagyhatatlanok a japán Hokusai mester metszetei – köztük a híres A nagy hullám Kanagavánál. Pedig a Metropolitan ázsiai részlege valószínűleg a legnagyobb ilyen gyűjtemény Ázsián kívül, de nem jut idő a Ruhaművészeti részlegre vagy a híres rajz és nyomatgyűjteményre sem, aminek alapjait a Cornelius Vanderbilt által 1880-ban a múzeumnak adományozott 670 rajz adta. Köztük például Michelangelo, Leonardo, Rembrandt vagy Degas rajzaival – vagy éppen Dürer Melankólia című talányos remekművével. Kimaradt a Met hangszergyűjteménye is a körülbelül 5 ezer, a világ minden részéből gyűjtött hangszerrel – és ez mind egy helyen, New Yorkban. A Met főépülete nagyjából 1880 óta áll a mai helyén, azóta folyamatosan bővül újabb épületekkel és szárnyakkal. Mára a világ egyik legnagyobb múzeumi komplexuma, ami 150 év alatt eredeti méretének hússzorosára nőtt.
Csak néhány kattintásnyira van tőlünk ez a több napra elegendő látni- és néznivaló…
