Európa topklubjai nem csak a pályán, de a gazdasági életben is diktálják a trendet, a legnagyobbak máris reagáltak az új helyzetre: a Barcelona, az Espanyol és az Atlético Madrid vezetősége közleményben tudatta, hogy a koronavírus miatt kialakult vészhelyzet miatt gazdasági óvintézkedések bevezetését látja indokoltnak. A Barcelonánál a játékosok, edzők és alkalmazottak fizetését ideiglenesen 70 százalékkal csökkentették. De az olasz csúcscsapat, a Juventus vezetősége is hasonlóban mesterkedik, ott a fizetéscsökkentés százalékosan aránylik majd a keresetekhez, vagyis a jobban keresőknek nagyobb áldozatot kell hozniuk. Ez a 31 millió eurós éves fizetésű Ronaldo esetében 3,8 milliós levonást jelenthet, értesült a juvefc.com.
Itthon a Győr drasztikus, az MTK húsz százalékos fizetéscsökkentést irányzott elő a kiszivárgott hírek szerint, de nehezen hihető, hogy itt megállna a folyamat. A focistáknak ezúttal nem a labdára, hanem a klubok fizetéscsökkentő javaslataira kell rábólintaniuk.
„A labdarúgásban a munkaszerződés kötelező elemeit a szabályzat határozza meg, ami több, mint ajánlás, kötelező tartalmai elemei vannak. Az egészen biztos, hogy a munkaszerződés egyoldalúan nem módosítható” – ecsetelte az élsportolókra váró lehetőségeket dr. Borbély Zoltán ügyvéd, sportjogász. A korábban a Magyar Labdarúgó Szövetség jogi igazgatójaként is megfordult szakember szerint a labdarúgók esetében sem törvényes opció a fizetés nélküli szabadságra küldés. Szerződéseik egészen specifikusak, vannak benne mozgó juttatások: ezeket a köznyelvben meccspénznek, gólpénznek, pontpénznek, prémiumnak, célprémiumnak vagy helyezési pénznek hívják.
„Mivel azonban home office-ban nem lehet gólt lőni, ezért természetesen közös megegyezéssel megállapodhatnak a fizetés vagy a járandóság csökkentésében” – összegezte a lehetőségeket a sportjogász, aki leszögezte: azzal az állásponttal semmiképp nem tud azonosulni, hogy a mostani ne volna vis maior helyzet. „A koronavírus klasszikus vis maior helyzet: az egyik fél egy külső körülmény miatt nem képes teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségét. Ilyen ok lehet természeti katasztrófa, például földrengés, árvíz, szélvihar, villámkár, tűzvész, politikai vagy társadalmi esemény, mint háború vagy egy forradalom kirobbanása, felkelés, szabotázs, vagy mint a mostani probléma, egy világjárvány. Teljesen egyértelmű, hogy ez előre nem látható, elháríthatatlan akadály. Ahogy a római jog fogalmaz, ezek olyan folyamatok, amelyeknek az emberi gyengeség ellenállni nem képes.”
A magyar jog szerint azonban semelyik felsorolt esemény nem elégséges indok ahhoz, hogy bármelyikre hivatkozva egyoldalúan fel lehessen bontani egy szerződést. Ugyanakkor a játékosnak is nyilvánvalóan látnia kell, ha munkáltatója, vagyis a klubja teljesen ellehetetlenül, akkor neki is engednie kell.
Az élsportolók eligazodását nem könnyíti, hogy egyáltalán nem biztos, hogy munkaszerződés köti őket a klubhoz. Lehet olyan megbízási szerződés is, amire nem csak a munka törtvénykönyve, hanem a sporttörvény is vonatkozik, sőt: akár speciális szerződések is lehetnek, amelyekbe a hazai vagy a nemzetközi szövetség által kötelezően előírt egyedi elemeket is belevették.
A végső esetben marad a szerződés felmondása, amikor a munkáltató eszköztelenné válik a vírusveszély miatt jelentkező problémák kezelésében, és nem marad más lehetősége. A munkáltatónak ugyanis kötelezettsége megteremteni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ha ez nem lehetséges, a közös megegyezés lehet a szakítás jogcíme. Határozott idejű szerződés esetén – ami az élsportolóknál jellemzően bevett forma – problémásabb a helyzet, csak akkor lehet így szakítani, ha az elháríthatatlan külső ok következtében a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik. Például akkor, ha egy jogszabályi előírás folytán nem lehet futball-mérkőzéseket rendezni, így nincs szükség a játékosokra.
Azonnali hatállyal történő felmondás esetén a munkavállaló egy évet meghaladó szerződés esetén 12 havi, ha egy évnél rövidebb idő van hátra a szerződéséből, akkor a hátralévő időre érvényes távolléti díjra jogosult.
Túlélés eszköze lehet még a részmunkaidő bevezetése. A munkaidő szolidáris megosztása néven elhíresült német modell leegyszerűsítve így foglalható össze: inkább többen részmunkaidőben, mint kevesen főállásban és jóval többen munkanélküliként – zárta a szavait dr. Borbély Zoltán.
Mindazonáltal tanulságos történet, hogy amit az MLSZ a játékosfizetések terén évek óta nem tudott beindítani – hogy a csapatok igyekezzenek piaci alapon megszerzett bevételeikhez igazítani a béreket –, azt a járvány három hét alatt kikényszerítette.
