Másfél milliárd forinttal lehetne segíteni a koronavírus járvány miatt szinte lehetetlen élethelyzetbe került előadóművészeket és szerzőket, amennyiben a Kormány, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rábólint a művészeket képviselő szakszervezet javaslatára. Az NKA azt szeretné, ha inkább náluk maradna ez a pénz, a minisztérium nem válaszolt a Népszava kérdéseire.
Ahogy azt a Népszava megírta, több európai országában is komoly összegekkel segítik a művészeket. A hazai helyzetről Gyimesi Lászlót, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökét kérdeztük.
- Európai szinten is történt közös fellépés, a Bizottság elnökéhez fordult a nemzeti közös jogkezelő szervezetek EU-s tagjai felvetették, hogy a már eddig is létező méltánytalanság, amely az előadóművészeket éri azzal, hogy a streaming szolgáltatóktól nem jutnak jövedelemhez, most amikor a koronavírus miatt nincsenek élő előadások, és az online megosztások száma megnőtt, még igazságtalanabb helyzetet teremt. A javaslat tartalmazza azt is, hogy hozzanak létre nemzetközi szolidaritási alapot a most jövedelem nélkül maradt művészek támogatására – részletezi Gyimesi László a nemzetközi fellépést. - A méltánytalanság valóban nem csak a jelenre vonatkozik, az EJI nyert is már pert a DEEZER streaming szolgáltatóval szemben, a SPOTIFY-jal szemben pedig még tart a peres eljárás az előadóművészek díjazásának elmaradása miatt – ismerteti az EJI elnöke.
- Ami a hazai szintet illeti, zajlik egyeztetés az állam és közöttünk. Azt javasoljuk, hogy azt a kb. másfél milliárd forintot, azaz a törvény szerint az üreshordozói jogdíjak 25 százalékát, amelyet az NKA fordít kulturális célokra, programok szervezésére, most, hogy ez nem teljesíthető, csoportosítsák át az EJI-nek és a többi jogkezelőnek, így az EJI támogatni tudná az általa képviselt 12-13 ezer előadóművész között a szociálisan leginkább rászorulókat. A helyzet reményteli, az NKA informálisan jelezte, hogy nem tiltakozik a megoldás ellen, a minisztérium kulturális államtitkársága videokonferencián jelezte támogatását. Ez a pénz rendelkezésre áll, az Artisjus szerzői jogvédő a 2019-es bevételből gyűjtötte össze. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy havonta kapjuk meg az egytizenketted részt, ha pedig a járvány véget ér, visszaállhat a kulturális programokra költött pénzek rendszere – mutat megoldást Gyimesi László.
- Az EJI egy 90 millió forintos keretet már a jövő héten eloszt, a „tűzoltásra” alkalmas pénzeket kedd estig lehet igényelni. A szervezet az egyébként is létező szociális rendszerével eléri az érintett kört, amelyben magas a turizmusban, vendéglátóiparban dolgozók aránya. A kulturális szférában a munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma 6-8 ezer, a produkciókra szerződtetett, azaz most munka nélkül maradt előadóművészek száma szintén 6-8 ezer lehet. Csak egy példát kiragadva, a Magyar Állami Operaháznak nincs egyetlen munkaviszonyban foglalkoztatott énekese sem. Emiatt kezdeményeztük, hogy az államilag finanszírozott intézményeknél vállalkozóként foglalkoztatottak kapjanak előleget, ám a javaslatunkra a minisztérium még nem reagált. Azt viszont sikerült elérnünk, hogy mentesülnek a KATA fizetése alól, ezzel havi ötvenezer forinttal kevesebb a kiadásuk – mondja Gyimesi László, aki hangsúlyozza: - Nagyon komoly támogatásnak tartom az állami rendszer fenntartását a költségvetésből és azt is, hogy eddig nem voltak fizetéscsökkentések.
Az NKA határidő módosítási lehetőségekkel és új pályázati célok megjelentetésével - melyekhez pénzügyi ellenjegyzés szükséges - próbálja segíteni a művészeti élet szereplőt a járvány miatt kialakult helyzetben, ugyanakkor segélyezésre a törvényben rögzítettek miatt, nincs módja – mondta lapunknak Lőrinczy György, a szervezet alelnöke. „Szerencsére a pályáztatás már eddig is online működött, az elmúlt hetekben azonban a döntéshozatalt is átállítottuk erre a metódusra” - jegyezte meg.
Cáfolta azt a sajtóban megjelent híresztelést, amely szerint a színházak később, ha feloldódik a járványhelyzet, bemutatókényszerben lennének, mert azokat az előadásaikat, amelyekre kaptak az Alaptól támogatást, műsorra kellene tűzni. „Nincs ilyenről szó, hiszen két év alatt kétszer is lehet halasztást kérni” - tette hozzá. Fő irányelvként módosítják a pályázati célokat, vagyis preferálják a szakkollégiumok azokat a tematikát, amelyek az alkotói támogatásokat és az otthonról is megvalósítható programokat, például online oktatás, meglévő tartalmak online elérhetővé tétele, részesítik előnyben. Szeretnék inspirálni az alkotókat, hogy a lehetőségekhez képest aktívak tudjanak maradni. Egyes területek mérlegelik annak lehetőségét, hogy elfogadják teljesítésnek, ha a pályázó a programot online valósítja meg.
Gyimesi László felvetésére Lőrinczy György elmondta, hogy ismerik a kezdeményezést, de a döntés nem az NKA-nál fog megszületni. Ahhoz, hogy az említett keretről lemondhassanak, törvénymódosításra lenne szükség. Az alelnök közölte, hogy az NKA kurátorai inkább azt javasolnák, hogy ez az összeg náluk maradjon és ezt amennyiben túl leszünk a járványon, a kulturális programok újraindítására fordítanák.
Kerestük az EMMI kulturális államtitkárságát is kérdéseinkkel, amelyekre lapzártáig nem válaszoltak:
1. A járvány, illetve a járvány elleni védekezés számos kulturális intézmény, szakember, művész egzisztenciális helyzetét meggyengítheti, létét fenyegeti. Megsegítésükre milyen válságkezelő alapokat hoz létre a kormány, milyen intézkedéseket tervez?
2. Amennyiben lesz a kulturális szféra részére rendkívüli segély, milyen feltételekhez kötik azt?
3. Mekkora összeget tudnak biztosítani erre?
4. Az Európa Unió március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, a 25 milliárd eurós támogatásból Magyarországnak mintegy 5,6 milliárd eurót (2000 milliárd forintot) biztosít az unió. E támogatásból részesül-e, és ha igen, milyen arányban a magyar kulturális szféra?
