Igazán jó zeneszerző az lehet, aki olvas újságot és könyveket – vallotta a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, Krzysztof Penderecki, aki nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után hunyt el vasárnap. Életművét mindig a kor nagy történeti és politikai kérdései formálták, ám bevallása szerint zenéjével nem akart politizálni, „csak” emléket állítani. A nemzetközi ismertséget jelentő 1959-es Gyászénekét Hirosima áldozatainak szentelte, az 1980 és 1984 között született Lengyel Rekviemet az 1970-es gdański sortűz áldozatainak – a mű néhány mondata azonban Lech Walesa, Auschwitz és az 1944-es varsói felkelés, valamint II. János Pál pápa előtt is tiszteleg –, míg a 2007-ben bemutatott Feltámadás zongoraverseny a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataira emlékezik. Egyházi művei közül az 1967-es Dies Irae is ilyen, amelynek alcíme: Auschwitz oratórium.
Az 1960-as évek Pendereckije és az 1990-es éveké azonban egészen más: az avantgárd, újító zeneszerző fokozatosan tért vissza a neoklasszikus, neoromantikus hagyományokhoz – első lépésként mégis a Lukács Passióját szokták emlegetni, még a 60-as évekből. Könnyen befogadható, erős érzelmi töltésű, eklektikus hangvételű műveket kezdett írni, ami miatt a musique concrète instrumentale német képviselője, Helmut Lachenmann Penderadetzkynek titulálta. „A kísérletezés és az avantgárd zene iránti erős vonzalmam időszaka után olyan zenei nyelvet kezdtem használni, amely általános nyelvként is működhet, és nem csak az én magánhasználatomra létezik. De az egész avantgárd kilépett az elefántcsonttoronyból, és más képviselői is megpróbáltak másféle zenéket írni. Olyan zenét, amelyet hallgatni is lehet, és nem csupán csodálni az újszerűségét” – nyilatkozta erről egyik magyarországi fellépése idején – Penderecki ugyanis többször járt nálunk karmesterként. Mindenesetre nem hajszolta a népszerűséget, bár számos filmzene révén (Ragyogás, Ördögűző) igencsak nagy ismertségre tett szert.
Nemcsak hangzásban, a műfajokban is sokoldalú volt. Nyolc szimfóniája közül a hetediket, a Jeruzsálem 3000. évfordulója alkalmából írt Jeruzsálem hét kapuját nálunk is bemutatta. Mstislaw Rostropowitsch részére írt csellóversenyt, és komponált operákat, többek között Aldous Huxley regényéből, a Loudon ördögeiből, és Alfred Jarry Übü királyából.
Lusławicében, dél-lengyelországi rezidenciáján 2013-ban nyitotta meg a Krzysztof Penderecki Európai Zeneközpontot két koncertcsarnokkal, könyvtárral, levéltárral, próbatermekkel, 63 szobával, hogy neves, illetve fiatal muzsikusoknak lehetőséget adjon koncertekre, műhelymunkára.
