Egy pápáról még életében megannyi találgatás lát napvilágot: vajon miről emlegetik majd a történelemben? XV. Benedek a béke egyházfője volt, hiszen az első világháború után számos békeüzenetet fogalmazott meg, amelyek rendre süket fülekre találtak. XII. Piuszt mind a mai napig a második világháborúban betöltött szerepe kapcsán emlegetik, XXIII. Jánost – a II. vatikáni zsinat megindításával – olyan egyházfőnek nevezik, aki friss levegőt engedett az egyházba. II. János Pál az emberközeliség pápája volt. Ferencet pedig eddig a társadalom, kirekesztettjei, a szegények, a menekültek egyházfőjének nevezhetjük, a koronavírus kapcsán azonban olyan aktivitást fejt ki, hogy a történelemben így is emlegethetik majd: ő volt az a pápa, aki lelki támogatást nyújtott a legnehezebb pillanatokban a hívőknek és nem hívőknek egyaránt.
Ennek egyik fejezte volt a tegnapi, rendkívüli Urbi et orbi. Az egyházfő az áldást megválasztásának napján, illetve minden évben húsvét és karácsony napján ad a városra, vagyis Rómára és a világra. Az Urbi et orbi részint annak a kifejezése, hogy a pápa nemcsak a katolikus egyház feje, hanem Róma püspöke is. Ez az elnevezés a Bíborosi Kollégium dékénjának szavaira is utal. Mielőtt ugyanis bejelentik a pápa nevét, azt mondja az új egyházfőnek: „Investio te de papatu Romano, ut presis urbi et orbi”. Az Urbs et Orbis szópár eredetileg pápai okmányokon szerepelt, jelezve, hogy az adott intézkedés nem csak Rómának, hanem a világ minden katolikusának szól.
Az áldást a pápa a Szent Péter bazilika erkélyéről szokta osztani, most azonban ez a Szent Péter bazilikához felvezető lépcsősor tetejéről, megrendítő módon, az üres térről hangzott el. Ez is egyfajta jelzés: bár egyedül érezzük magunkat, Isten segítségével leküzdhetjük a járvánnyal szembeni félelmeinket.
A mostani időszak a különleges döntések napjai a Vatikánban. A Szentszék múlt héten irányelvet adott ki, amely kimondja: teljes búcsút kapnak a koronavírusban szenvedő betegek, az őket ápolók, a családtagok, és mindenkinek, aki akármilyen formában, akár imával is, gondjukat viseli. Számukra a teljes búcsú elnyeréséhez elegendő elimádkozni a Hiszekegyet, a Miatyánkot és egy Mária-imát. A többi hívő választhat a további lehetőségek közül: „a legszentebb Oltáriszentség elé járul, vagy szentségimádást végez, vagy legalább fél óráig olvassa a Szentírást, vagy elmondja a rózsafüzért, vagy elvégzi a keresztúti ájtatosságot, vagy elimádkozza az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, azt kérve Istentől, hogy vessen véget a járványnak, valamint hogy adjon enyhülést a betegeknek és örök üdvösséget azoknak, akiket magához hívott” – ismertette a dekrétumot a Magyar Kurír.
Teljes búcsú elnyeréséhez elvileg három feltételt kell teljesíteni: el kell végezni a szentgyónást, a szentáldozást és imádkozni kell a pápa szándékára. A teljes búcsú a büntetésektől szabadít meg, vagyis bűnbocsánatot nyerhetünk. Ezt azonban az egyház tanítása szerint fel lehet ajánlani az elhunytak javára is. Hogy lehet ez? Azoknak segíthetünk ezzel, akik még a tisztítótűzben vannak és nem kerültek a Mennyek országába. A vatikáni dekrétum szerint a súlyos bűnök alól is feloldozást nyernek a katolikus hívek.
Normális esetben a búcsú elnyeréséhez elengedhetetlen a szentgyónás. A különleges helyzetre való tekintettel azonban az egyház lehetővé teszi az általános feloldozás közösségi lehetőségét. Ilyenkor hívek egész csoportját feloldozhatják bűneik alól egyéni gyónás nélkül. Az egyházjog szerint azonban nem elég az, hogy valaki valóban megbánja bűneit, szükség van arra is, hogy elhatározza a súlyos bűnök kellő időben való megvallását, amelyeket jelenleg nem tud meggyónni.
Az egyházban most ez az újítások időszaka. Érdekes kezdeményezéssel állt elő Adam Pawlowski lengyel pap. Ha valaki mindenáron ragaszkodik ahhoz, a Vatikán rendelete ellenére is, hogy személyesen gyónjon a papnak, lehetősége van erre a gépkocsija ablakából. A kocsival odagurul a pap elé, akitől másfél méterre kell megállnia, majd megbánja bűneit. Hasonló kezdeményezés fűződik egy amerikai pap nevéhez is.
Az egyházi vezetőknek, vagy az egyszerű papoknak néhány hét alatt kellett olyan döntéseket hozni, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Számos plébánia Magyarországon és a világ sok országában az interneten, hívek nélkül közvetít szentmisét. Ferenc pápának a Szent Márta házban reggel hétkor mondott szentmiséit a Vatikán Youtube csatornáján és több televízióban is nyomon lehet követni.
Manapság sokan teszik fel a kérdést a járvány pusztítása kapcsán, ilyenkor hol van Isten? A pápa erről is beszélt La Sexta című spanyol lapnak Skype-on adott interjújában. Elmondta, természetes, hogy az emberek életében felmerül a kétség, ő sem volt kivétel ez alól, de most nem él át semmiféle hitbéli válságot. A kríziseken amúgy is mindig túljutott Isten segítségével – mondta.
