Öt óriásvidrakölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Dél-Amerikában őshonos, veszélyeztetett állatfajt most először sikerült magyarországi állatkertben szaporítani – közölte az intézmény.
Budapesten már hatodik éve foglalkoznak óriásvidrákkal, a kölykök szülei, Cumana és Madidi viszont csak múlt ősszel kerültek össze. Találkozásuk igazi szerelem volt első látásra, így az állatkerti szakemberek kezdettől fogva nagyon bíztak abban, hogy a párnak előbb-utóbb kölykei születnek.
Cumana, az anyuka március 11-én öt kölyköt hozott a világra, és mivel apás szülés volt, a kicsik érkezését Madidi is végig izgulhatta. Az ellést a „szülőszobába” szerelt kamera segítségével meg is örökítették. A felvételeken nemcsak az látható, hogy hogyan születtek meg a kicsik, különösen az ötödikként világra jött kölyök, hanem az is, hogy hogyan szállítják a bébiket a felnőttek, és hogy hogyan találták meg az emlőket az apróságok.
Cumana, aki most először lett anya, 2012. október 13-án született a Lipcsei Állatkertben, és 2014 őszén érkezett Budapestre. Madidi egy kicsit idősebb, ő 2010. december 28-i születésű, és tavaly ősszel került a magyar főváros állatkertjébe. Az óriásvidráknál a vemhességi idő valamivel több mint két hónap, 64-71 nap szokott lenni. Az újszülöttek átlagosan 20 dekát nyomnak, de Cumana kölykei valószínűleg ennél valamivel kisebb súllyal születtek, hiszen az öten vannak, és ez több mint az átlagos utódszám, így az egyes kölykök súlya valamivel kevesebb lehet a szokásosnál. Ez azonban csak feltételezés, a szakemberek nem tették őket mérlegre, mert alapelv, hogy az állatok számára a legteljesebb nyugalmat kell biztosítani. Ezért még azt sem állapították meg, hogy a jövevények milyen neműek.
Első ellés alkalmával, különösen, ha sok az utód, előfordul, hogy nem minden kölyök marad életben, ezért a gondozók és az állatorvosok most lélegzet-visszafojtva figyelik, hogy továbbra is minden rendben zajlik-e az óriásvidra családnál. Az óriásvidra kölyköket látni nemcsak azért nem lehet, mert a koronavírus járvány miatt az Állatkert március 15-e nincs nyitva, hanem, mert az óriásvidráknak tökéletes nyugalomra van szükségük. Ez azt jelenti, hogy még a gondozóik is csak a legszükségesebb munkák elvégzése miatt közelítik meg őket. A beépített kamera felvételeit azonban folyamatosan nyomon követik, és azt ígérik, hogy az Állatkert honlapján, illetve a közösségi médiában a közeljövőben is rendszeresen osztanak meg képeket és videókat az óriásvidra család mindennapjairól.
Hat éve az állatkerti induló óriásvidra-állományt három nőstény állat alkotta, a 2011-ben született Alondra, Cumana és testvére, Cora. A három állat kezdetben sülve-főve együtt volt, és ha épp pihenni támad kedvük, egymás hegyén-hátán, óriásvidra-kupacot alkotva heveredtek el. A következő évben viszont némi, egyébként egészen természetesnek mondható feszültség támadt Alondra, illetve a két testvér között.
2019-ben aztán felgyorsultak az események, a legidősebb nőstény tavasszal Argentínába utazott. A dél-amerikai országban az óriásvidra eredetileg őshonosnak számított, de az utolsó példányok évtizedekkel ezelőtt eltűntek, így az ottani szakemberek olyan programon dolgoznak, amelynek keretében állatkerti születésű óriásvidrákat telepítenek vissza olyan élőhelyekre, ahol régebben ez a faj jellemzőnek számított. Alondra a 183 ezer hektár kiterjedésű Iberá Nemzeti Parkba (Parque Nacional Iberá) került és folyamatban van a vadonba való fokozatos visszaszoktatása.
Tavaly Cora is útra kelt, ő a Madridi Állatkertbe költözött, helyette érkezett Madidi, a mostani kicsik apja, akit ősszel engedtek össze Cumanával. Érdekes, hogy egy héttel szerelmük gyümölcseinek világra jövetele után Cora is öt utódot hozott a világra.
A vidrák óriása
A Dél-Amerikában őshonos óriásvidra (Pteronura brasiliensis) akár 30 kilogrammosra is megnőhet, az állatok teljes testhossza pedig az orruk hegyétől a farkuk végéig a két métert is meghaladhatja. Ezzel egyébként nemcsak a vidrák, hanem az összes többi menyétféle ragadozó körében is az egyik legnagyobbra növő fajnak számítanak. Összehasonlításképpen, a Magyarországon is honos eurázsiai vidrák (Lutra lutra) súlya 3 és 15 kilogramm között szokott lenni. Az óriásvidrák különlegessége, hogy a farkuk nem hengeres, hanem – áramlástani okok miatt – a végén lapított. Erre utal a faj tudományos nevének első tagja, a latinosított ógörög Pteronura elnevezés, amely „szárnyasfarkút” jelent. A lassú folyású, gyenge sodrású folyamokat, illetve a mocsaras, lápos területek nyílt vízfelületeit kedvelő állatfajt prémje miatt korábban széles körben vadászták is. Ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, de a korábbi vadászat miatt lecsökkent állománynagyság, valamint a természetes élőhelyek zsugorodása miatt napjainkban is veszélyeztetettnek számít – olvasható az Állatkert közleményében.
