Minden krétai hazudik, mondta egy krétai (nevezetesen Epimenidész, krétai filozófus, mintegy 2.500 évvel ezelőtt.
Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek, mondta egy magyar, nevezetesen Orbán Viktor, úgy egy évtizeddel ezelőtt.
Na most, ha Epimenidész krétai volt (márpedig bizonyítottan az volt: knósszoszi illetőségű filozófus), akkor elhíresült kijelentése: hazugság. Vagyis a krétaiak nem hazudnak. Tehát akkor amit mondott: igaz. Vagyis a krétaiak hazudnak.
Következésképpen, ha Orbán Viktor magyar (márpedig bizonyítottan az: felcsúti illetőségű miniszterelnök), akkor elhíresült kijelentésében arra buzdított, hogy amit mondott, azt ne vegyük figyelembe. Vagyis hogy őt ne a tettei alapján hitelesítsük.
Epimenidész paradoxonján két és fél ezer éve kotlik a gondolkodó emberiség. Orbán Viktor paradoxonja most kezd beérni.
A tavaly ősszel lezajlott helyhatósági választás eredményei nem kevés gondot okoztak a hatalmon levő pártnak és vezetőjének. Nem annyira a bekövetkezett állapot miatt, hanem inkább a következő, 2022-es országgyűlési választások várható eredményeit tekintve. A világot letámadó koronavírus-járvány igazán rosszkor érkezett Magyarországra. Az állami egészségügy leromlott állapotban van, szakorvosok és szakápolók ezrei hiányoznak (Nyugat-Európában és másutt dolgoznak). Nincs miből betömködni az egészségügy tátongó szakadékait (de lehet, hogy csak a szándék hiányzik), gazdasági és foglalkozási válság fenyeget. Az Operatív Törzs erősen kifogásolható módon teszi a dolgát (és erre nem az a magyarázat, hogy más országokban is hasonlóképpen kapkodnak), az információáramlás hiteltelen, sőt: kifejezetten káros. A hatalmon levő politikai erőt és vezetőit mindez összeomlással fenyegeti.
Mit tesz ilyenkor egy a hazájáért és népéért felelősséget vállaló politikus? Pénzt, paripát, fegyvert áldoz? Hazai és külföldi forrásokat, gyártókapacitásokat keres? Hazahívja a külföldön dolgozó orvosokat, ápolókat? Megszervezi az optimális betegellátást? Ideiglenes kórházakat létesít a szünetelő iskolákból? Kórtermeket az osztálytermekből? Társadalmi adakozásra buzdítja a milliárdokhoz segített milliárdosokat? Természetesen: a mesebeli Magyarországon.
A valódi, létező Magyarországon azonban ez túl sok erőfeszítéssel, gyűrődéssel járna. Ide frappánsabb, a honi viszonyokban gyorsabban, gördülékenyebben működő megoldásra van szükség. Rendkívüli helyzetet kell kihirdetni, lejárati határidő nélkül. Rendeleti úton kell kormányozni, még a demokrácia szépségflastromjaként működő Országgyűlést sem kell összehívni a nemlétező határidő lejártáig. Törvényesség helyett rendeletiség: a nép ezt szereti. Ismerős a nem-is-nagyon-régmúltból? „Ez van, ezt kell szeretni.”
Nézzünk szembe a tényekkel: nem kiváló politikusi húzás a járványt, a válságot a saját akaratunk szekerébe fogni? Az örökös rendkívüli helyzetet kifogásoló ellenzéket hazaáruló, népellenes gazembereknek kikiáltani? Minden ellenkezést megbénítani? És a járvány elmúltával, a válság enyhülése után örökkön örökké fenntartani a rendkívüli rendet?
Minden politikus hazudik, mondhatná egy politikus. De mivel politikus mondaná, talán igazat mondana.