Manapság Európa több városában mindennapossá vált, hogy emberek kiállnak az erkélyre és tapsolnak, így mondva köszönetet az egészségügyi dolgozóknak a koronavírussal szembeni emberfeletti küzdelmükért. Pristinában és több koszovói városban is hasonló jelenetek játszódtak le szerda este, azzal a különbséggel, hogy a helyiek fütyültek, s doboltak, mindazzal, ami a kezük ügyébe került.
Megbukott ugyanis a helyiek körében nagyon is népszerű koszovói kabinet.
Albin Kurti leváltott miniszterelnök közölte, a döntést külföldön hozták meg. Hazájában mindenki pontosan tudja, melyik államra utalt: az Egyesült Államokra. Donald Trump adminisztrációja ugyanis a novemberi elnökválasztás közeledtével pánikszerűen próbál felmutatni külpolitikai sikereket. Washington most épp azt próbálja imitálni, hogy Trumpék közbenjárására javult Pristina és Belgrád viszonya. A koszovói korrupciót feltárni kívánó Kurti szerint koalíciós partnere, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) azért buktatta meg a kormányt, mert el akarta kerülni, hogy olyan csontvázak kerüljenek elő a szekrényből, amelyek a pártra is rossz fényt vetnek.
Trump nemrégiben kinevezett titkosszolgálat vezetője, Richard Grenell, aki egyúttal az amerikai kormány Koszovó ügyi megbízottja is, Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói elnökkel tárgyal egy idő óta a két ország közötti megbékélésről. Ennek egyik feltétele az volt, hogy Pristina törölje el a szerb árukkal szemben kivetett 100 százalékos vámját. Kurti azonban ezt csak fokozatosan és komoly Szerbiával szemben támasztott feltételekkel lett volna hajlandó, ami sosem látott feszültséget keltett Pristina és régi pártfogója, Washington között. Kurti egyebek mellett azt követelte Belgrádtól, ne akadályozza tovább, hogy Pristina felvételt nyerjen különböző nemzetközi szervezetekhez. Múlt pénteken aztán a pristinai parlament váratlanul megszavazta a vámok eltörlését, ez azonban nem oldotta meg a válságot.
Az Egyesült Államok végül keresztülvitte az akaratát, mert a Kurti által irányított, nacionalista párt, az Önrendelkezés koalíciós partnere, az LDK is a mindössze február eleje óta hatalmon lévő kormány ellen voksolt. Papíron a koalíciós partnerek között a koronavírus miatt alakult ki vita. Agim Veliu volt belügyminiszter ugyanis rendkívüli állapotot akart kihirdetni a járvány miatt, Kurti azonban nem támogatta ebben és menesztette a belügyi tárcavezetőt, aki egyébként az LDK tagja. A liga válaszként bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben saját kabinetjével szemben. Washington támogatta a bizalmi szavazás megtartását, Németország és Franciaország viszont annak leállítást követelte. Először fordult elő, hogy a nyugati államok nyíltan szembekerültek egymással a Koszovó politika kapcsán, igaz, ennek azért már korábban is voltak előjelei.
Washington akarata érvényesült a koszovói válságban, ismét erős embert faragott az igen népszerűtlen elnökből, Thaciból, de az amerikai adminisztráció most fittyet hányt az emberek akaratára. Ennek már rövidebb távon is súlyos következményei lehetnek.
