Dél-Koreában a kormányügynökségek a kamerák megfigyeléseit, okostelefonok helymeghatározásait, bankkártyák fizetési adatait használják arra, hogy kiderüljön, merre mozognak a vírusfertőzött emberek. Tajvanon a karanténban lévők telefonjait folyamatosan figyelik, és a cellainformációk alapján a rendőrség pontosan tudja, hogy ki hagyta el a lakását. Aki pedig kikapcsolja a készülékét, azt azonnal keresni kezdik. Lombardiában, Olaszországban a mobilok helymeghatározó adatait elemzik azért, hogy kiderítsék, hányan engedelmeskednek a kijárási tilalomnak, és mennyit mozognak a lakosok naponta. Az izraeli belső elhárítás, szintén ezt a lehetőséget – amelyet eredetileg terrorizmus elleni harca fejlesztettek ki – használja a koronavírusos betegek mozgásának számontartására – veszi számba a New York Times.
Szerte a világon érthetően törekednek arra az államok, hogy a vírusfertőzötteket felmérjék, egyre több ilyen mobiltelefonos alkalmazás jeleneik meg, és ezeknek még az sem szab gátat, hogy megbillentik az egyensúlyt a közösség biztonsága és az egyén szabadsága között. Azt, hogy ez hova vezet, már a 2001. szeptember 11. utáni események megmutatták.
Az amerikai kormány végrehajtó szervezeteinek most, két évtizeddel később már nagy felbontású kamerafelvételek állnak rendelkezésére személyek mozgásának követésére, arcának felismerésére. Ezeket azonban politikai célokra - mint például bevándorlás ellenes intézkedések - is, fel lehet használni. A civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy polgároknak kevés eszközük van az állami digitális hatalomgyakorlás ellen.
Az egészségügyi állapotfelmérések és az adatok közzététele drasztikusan átértékeli az emberek jogát egészségi állapotuk privát kezeléséhez. „De olyan vészhelyzetekben, mint egy világjárvány, a magánélethez való jognak szembesülni kell más megfontolásokkal, életek megóvásával” – mondta Mila Romanoff, az ENSZ Global Pulse programjának egyik vezetője. A program által gyűjtött adatokat már használták az ebola és a dengue láz elleni küzdelemben. Ugyanígy a COVID-19 elleni harcban is szükség lehet sok-sok adatra, de a kérdés, mennyi az elég. A járvány gyors terjedése saját érdekükben arra kényszeríti a kormányokat, hogy egyre több digitális adatgyűjtő eszközt vessenek be, miközben ezek nemzetközi elveknek való megfeleltetése - hogy mennyire állja meg a helyét vagy mennyire hatásosak - kevés teret kap. A kínai rendszer például színekkel jelöli, ki mennyire van kitéve a fertőzésnek, a szoftver dönti el, kinek kell karanténba vonulnia, vagy beléphet-e nyilvános helyekre, utazhat-e metróval. De a hatóságok azt nem közölték, mi alapján dönt a program, az egyéneknek pedig nincs mit tennie ellene.
Szingapúrban az Egészségügyi Minisztérium gyakran megdöbbentően részletes adatokat tesz közzé online a fertőzöttekről, bár nem név szerint, hanem számmal ellátva őket. Amerikában kongresszusi képviselők arra szólították fel Donald Trumpot és Mike Pence alelnököt, hogy védjenek meg minden adatot, amit a Google és a Facebook által gyűjtettek amerikaiakról. Ugyanakkor Dél-Koreában a Betegségmegelőző és Kezelő Központ igazgatója, Jung Eun-Kyeong azt nyilatkozta, hogy egyensúlyt teremtenek a privát adatokhoz fűződő jog és a közösség azon érdeke között, hogy meg lehessen fékezni a járványt.
Az európai személyiségjogi szabályozás nem gördít akadályokat a járványok megfékezése elé, de tömeges adatgyűjtés az emberek mozgásáról és okostelefon-adatok használata helyzetük kiderítéséhez bizonyosan törvénysértő - írja a Reuters. A jogvédők szerint a kínai gyakorlatnak nincs helye Európában. Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR szerint az emberek adatai személyes tulajdonuk, használatukhoz beleegyezésüket kell kérni. A GDPR 6. és 9. cikkelye szerint - amelyek a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkoznak - a munkáltatóknak joguk van adatokat kérdőíveken gyűjteni, vagy megkérdezni a dolgozókat, hová utaznak. Azonban nem kötelezhetik őket testhőmérsékletük közlésére, vagy egészségügyi kérdőívek kitöltésére a francia adatvédelmi hivatal szerint. Olaszországban a vészhelyzetben lehetőség van orvosoktól adatokat gyűjteni, Németországban pedig kiegészítették a GDPR-t oly módon, hogy járványok, természeti vagy ember okozta katasztrófák idején lehessen személyes adatokat gyűjteni. De az okostelefonos helyzeti adatok gyűjtése mindenképpen érvényes beleegyezést kíván az érintettektől, közölte a Reutersszel Ulrich Kelber, a szövetségi adatügyi megbízott. Az adatszerzésnek arányosnak kell lennie azzal, hogy az információk részletessége megfelel-e a célnak, amelyre gyűjtötték őket, és a módszernek a lehető legkevésbé zavarónak kell lennie.
