Az Európai Unió állam- és kormányfői várhatóan csütörtöki videókonferenciájukon fogják jóváhagyni a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A huszonhét vezető a miniszteri szinten a héten megszületett egyhangú megállapodást fogja véglegesíteni, tanújelét adva, hogy az EU nehéz helyzetekben is képes stratégiai döntéseket hozni — fogalmazott Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős magyar biztos. A horvát soros EU-elnökség nevében nyilatkozó Andreja Metelko-Zgombić EU-ügyekért felelős államtitkár pedig úgy vélekedett, hogy a határozat “történelmi eredmény a két ország számára, és kedvező politikai jelzés az egész Nyugat-Balkánnak”.
A lelkesedést indokolja, hogy a tagállami vezetők tavaly októberi brüsszeli találkozójukon annak ellenére nem tudtak egyezségre jutni az albán és észak-macedón csatlakozásról, hogy túlnyomó többségük úgy vélte: megérett az idő a két tagjelölt országnak tett ígéretük teljesítésére. Csakhogy Franciaország, Dánia és Hollandia keresztbe tett a konszenzust igénylő megállapodásnak. Párizs azzal indokolta az ellenvetését, hogy a bővítési folyamat tökéletlen, mert nem garantálja, hogy csak az arra érdemes tagjelöltek csatlakozhassanak az Unióhoz. Ezért azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az eljárás menetének a reformjára. Koppenhága és Hága pedig azért blokkolta a megegyezést, mert nem tartotta megfelelőnek Albánia felkészültségét a tárgyaláskezdésre, különösen a jogállam tiszteletbe tartása és a korrupció elleni harc területén.
Az októberi kudarc első áldozata Zoran Zaev észak-macedón akkori kormányfő lett, aki korábban éppen az EU- és NATO-tagság reményével kecsegtetve nyomta le a lakosság torkán az állam nevének megváltoztatásáról szóló kétoldalú megállapodást Görögországgal. A politikus nem sokkal az uniós csúcsot követően lemondott és áprilisra parlamenti választásokat írt ki, amelyeket azonban a koronavírus miatt minden bizonnyal el fognak halasztani. Zaev most lelkesen üdvözölte az uniós miniszterek egyezségét, mondván: “nincs több akadály és feltétel” a tárgyalások beindítása előtt.
Időközben az Európai Bizottság előállt a bővítés menetének átalakítására vonatkozó javaslataival, eleget téve Emmanuel Macron francia államfő elvárásainak. Februárban közzétett előterjesztésében a brüsszeli testület egyebek mellett indítványozta, hogy a jövőben pontosabban határozzák meg a csatlakozni szándékozókkal szembeni elvárásokat, a jól teljesítőket kézzelfoghatóbban ösztönözzék, a lemaradókat viszont határozottabban szankcionálják. A reformcsomag elnyerte a francia kormány tetszését, így elállt a két nyugat-balkáni ország EU-hoz való közeledésének megvétózásától. De belegyezése feltételéül szabta, hogy a bizottsági javaslatokra minden tagállam bólintson rá.
Dánia és Hollandia fenntartásait úgy sikerült leszerelni, hogy a tagállamok egy sor feltételt szabtak a keleti szomszédjánál felkészületlenebbnek ítélt Albániának, mielőtt a tárgyalóasztalhoz invitálnák. Mint Stef Blok holland külügyminiszter a tárcavezetők keddi döntése után kiemelte, azt várják Tiranától, hogy még a megbeszéléssorozat beindítása előtt hajtsa végre a Velencei Bizottságnak az alkotmánybíróság reformjára, a médiaszabadság biztosítására és a választási eljárásra vonatkozó ajánlásait, és vegye fel a harcot a korrupció, különösen a magas beosztású személyeket érintő korrupció ellen.
A tagországok nem tűztek ki dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésre, amelyet sem a soros EU-elnök, sem az Európai Bizottság nem kívánt megjósolni. Egybehangzóan állították, hogy minden országot a teljesítménye és az érdemei szerint fognak elbírálni. Várhelyi Olivér ehhez annyit tett hozzá, hogy a brüsszeli testület amilyen gyorsan csak lehet az asztalra fogja tenni a megbeszélések tartalmára és menetére vonatkozó pontos javaslatait.
