Míg a világ más részein önkéntes vagy kényszerített karanténokkal küzdenek a koronavírus terjedése ellen, Iránban a hatóságok képtelenek otthon tartani az embereket. A teheráni kormány ugyan azt tanácsolta a lakosságnak, hogy hanyagolják a fertőzésveszélyt jelentő tömegrendezvényeket, de nem tiltották be azokat. Az utazási korlátozások hiányának meg is lett az eredménye: az iráni Vörös Félhold adatai szerint múlt pénteken 8,5 millióan keltek útra, hogy megünnepeljék a Noruzt, vagyis a perzsa újévet, hétfőn pedig ezrek vettek részt a Forradalmi Gárda egyik parancsnokának temetési menetén. Mindezek fényében a járványügyi szakemberek arra számítanak, hogy lassulás helyett még inkább gyorsul a koronavírus terjedése.
A kormány ajánlásai részben azért bizonyulnak hatástalannak, mert az utóbbi hónapokban két incidens is aláásta a beléjük vetett bizalmat: az üzemanyag-áremelés elleni novemberi tüntetések brutális, több száz áldozatot követelő elfojtása; illetve az ukrán utasszállító januári lelövése, amit a teheráni vezetés csak napokkal később ismert be. Mindez ahhoz vezetett, hogy a februári választásokon rekordalacsony, 42%-os volt a részvételi arány, pedig a rezsim mindent elkövetett, hogy - a rendszer legitimitását növelendő - minél többen járuljanak az urnákhoz - ennek érdekében még a koronavírus jelentette veszélyt is elbagatellizálták. Ez azonban csak tovább rontotta a kormány szavahihetőségét, amikor a szavazás után kommunikációs pálfordulást hajtottak végre, és a rendkívüli járványhelyzet miatt óvatosságra intették volna a lakosságot. Habár a teheráni vezetés bezáratta az iskolákat, egyetemeket és más intézményeket, de az emberek mozgási szabadságát nem korlátozták, és a járvány gócpontjait nem vonták karantén alá.
Az iráni egészségügyi rendszert belülről is jól ismerő Dr. Kamjar Álaei a Népszava megkeresésre elmondta, hogy a rezsim a kezdetektől fogva félrekezelte a válsághelyzetet. Az Egyesült Államokban emigrációban élő szakember szerint ennek elsősorban politikai okai vannak. A hatóságok nem akarták leállítani a járvány kiindulópontjából, Kínából érkező repülőjáratokat, mert meg akarták őrizni a baráti viszonyt az ázsiai szuperhatalommal, valamint eltitkolták az első fertőzéseket, nehogy megzavarják a forradalom évfordulójára rendezett ünnepségeket vagy éppen a választásokat. A Forradalmi Gárda parancsnokának tiltakozása miatt nem zárták le időben Kom szent városát, ahol eleinte észlelték a megbetegedéseket. Dr. Álaei szerint az is fokozta a krízist, hogy az egészségügyi rendszert sem figyelmeztették a járványra, emiatt sok orvos és ápoló megfelelő védőfelszerelések nélkül kezelte a betegeket, így maguk is megfertőződtek és továbbadták a kórt.
Mindezek következtében drámai helyzet alakult ki; a hivatalos adatok szerdán már 2077 halálos áldozatról és több mint 27 ezer regisztrált fertőzöttről szóltak. Amennyiben megbízhatónak is tekinthetjük a statisztákakat, Álaei szerint a valóságban négyszer-ötször ennyi megbetegedés lehet, mivel az orvosok zömében a súlyosabb eseteket tesztelik, akik kórházban jelentkeznek.
A járványhelyzet romlása azonban nem józanította ki a teheráni rezsimet, még mindig ellentmondásos kommunikáció és belső konfliktusok akadályozzák a koronavírus elleni küzdelmet. Jól mutatja ezt az Orvosok Határok Nélkül esete: a nemzetközi segélyszervezet egy orvos csapatot és felfújható mobilkórházat küldött Iszfahánba, ám amikor megérkeztek nem állíthatták fel a nagyjából ötvenágyas létesítményt. Az iráni külügyminisztérium ugyan engedélyezte a missziót, viszont befolyásos ultrakonzervatív körök tiltakozásukat fejezték ki, mondván az MSF kémeket küld, így az egészségügyi tárca végül azt közölte, hogy nincs szükségük a külföldi minikórházra. Azt azért hozzá tette hogy a nemzetközi adományokat, továbbra is szívesen fogadják.
Az Európai Unió hétfőn 20 millió eurós humanitárius segélyt ígért, illetve jelezte: támogatja Teheránt abban is, hogy hozzájusson a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) két hete igényelt 5 milliárd dollár hitelhez. Az Egyesült Államok is ajánlott segítséget, ezt azonban Irán visszautasította. A perzsa állam legfelsőbb vezetője, Áli Hámenei ajatollah arra hivatkozott, hogy az amerikai hatóságok saját országukban sem képesek úrrá lenni a járványon. Felidézte azt az alaptalan összeesküvés-elméletet is, miszerint az Egyesült Államok alkotta meg a koronavírust, bár maga is elismerte, nem tudja mennyire igaz ez az állítás. Az ajatollah szerint mindenesetre már a gyanú árnyéka miatt sem lehet megbízni az amerikaiakban. Az iráni elnök már visszafogottabban fogalmazott: szerinte ha Washington valóban segíteni akar, akkor feloldja a szankciókat. Teherán állítja: a kereskedelmi korlátozások akadályozzák a járvány elleni küzdelmet, mivel jelentős bevételkiesést okoznak.
Több ország és nemzetközi segélyszervezetek is a büntetőintézkedések felfüggesztését szorgalmazták. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azonban azt közölte, hogy az egészségügyi termékekre, és a humanitárius segélyre nem vonatkoznak a szanckiók, ezért az Egyesült Államoknak nem áll szándékában feloldani azokat.
Dr. Álaei elmagyarázta, hogy ennél is árnyaltabb a helyzet, ugyanis hiába mentesülnek például a koronavírus-tesztek a büntetőintézkedések alól, sok cég mégsem meri leszállítani azokat Iránba. Az orvos elmesélte, hogy hiába kerestek fel az iráni diaszpóra más tagjaival közösen egy brit gyógyszergyártót, az nem volt hajlandó vállalni a perzsa államba irányuló rendelést. Dr. Álaei arról beszélt, hogy maga is értetlenül áll a döntés előtt. A szakember úgy vélte, hogy fontos gesztus lenne az Iránnak nyújtott segítség. A jelenlegi krízis remek lehetőség arra, hogy a nemzetközi közösség megmutassa, az iráni emberek oldalán áll és támogatja őket - nyilatkozta Dr. Kamjar Álaei a Népszavának.
