Optimista előrejelzést adott ki keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szerintük nem fordul recesszióba a magyar gazdaság, az idei növekedés elérheti a 2-3 százalékot is, 2021-ben pedig 4-4,8 százalékos növekedést várnak. Ezzel a prognózissal a jegybank szembehelyezkedik az elemzőkkel, de még a kormánnyal is, amely az utóbbi napokban egyre sötétebb képest fest a gazdasági kilátásokról. Az MNB friss prognózisa szerint az infláció a tavalyi 3,4 százalék után éves szinten 2,6-2,8 százalékra lassul az idén. Jövőre szerintük a gazdaság felpörgésével megint gyorsabban emelkednek majd az árak: 2021-re 3,4-3,5 százalékos pénzromlást várnak. Ez a prognózis az MNB alapprognózisa, de ezért rengeteget kell dolgozni – jelentette ki Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Monetáris Tanács keddi ülése után tartott online sajtótájékoztatóján.
A Monetáris Tanács kedden változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot és más kamatkondíciókhoz sem nyúlt. A környező országokkal összevetve így még mindig a magyar alapkamat és bankközi kamat a legalacsonyabb a régióban. Vagyis erről az oldalról még mindig az MNB folytatja a leglazább monetáris politikát.
A prognózis részben vágyvezéreltnek is tűnik, hiszen a jegybank azzal számol, hogy a leállást követően a lehető legkorábbi időpontban újraindul a termelés. A 2-3 százalékos növekedés ugyanis csak akkor jöhet össze, ha a magyar gazdaság 2-3 hónap alatt leküzdi koronavírus-járványt és megkezdődik a gyors kilábalás. Ha azonban a járvány kitolódik nyár végéig, vagy őszig, akkor a növekedés jóval alacsonyabb lehet.
Nagy Márton közölte: az MNB minden eszközzel kész támogatni a munkahelyek, a cégek megőrzését. A növekedés támogatása arról szól, hogy a vállalati csődöket megelőzzük, mert ha ez megtörténne, akkor már a hosszú távú növekedési lehetőségek sérülnének. Meg kell előzni, hogy a kulcsfontosságú vállalatok csődbe menjenek, ezért meg kell védeni a cégeket, majd támogatni kell a növekedést – foglalta össze az alelnök.
Az MNB hisz és bízik abban, hogy gyors helyreállás jöhet. Nagy Márton szerint nagy kérdés, hogy meddig tartanak gyárleállások, mert minden egyes hónap leállás a gazdaságban 0,9-1,3 százalékos GDP-csökkenéssel jár. Minél tovább tart a leállás, annál kisebb a gyors kilábalás esélye. Az MNB célja, hogy gyors visszaesés után gyors növekedés következzem, tehát V alkú legyen a válság lefutása, nem pedig U vagy L alakú, mert ezek már tartós veszteséggel járnának. Elmondta azt is: a jegybank a bizalom helyreállításhoz és a majdani növekedés beindításhoz a maga részéről a gyakorlatilag korlátlan hitelnyújtással tud hozzájárulni. A hiteleket nem csak a bankoknak, de a cégeknek, a lakosságnak és a költségvetésnek is kész biztostani.
Mindez azt jelenti tehát, hogy ha a kormányzatnak lenne végre egy épkézláb gazdaságvédelmi terve – ahhoz hasonló, mint amit a környező országokban sorra jelentenek be -, akkor azt az MNB gyakorlatilag korlátlan hitelnyújtással segítené.
A MNB egyébként már több fontos lépést kezdeményezett, ilyen volt a hiteltörlesztési moratórium is. A lehetőséggel várakozásaik szerint az ügyfelek 80 százaléka élni fog. A jegybank szerint az tenne jobbat a gazdaságnak, ha minél többen élnének a moratóriummal és az így felszabadult pénzt elköltenék, ezzel is fenntartva a gazdaság működést. A hitelmoratórium ugyanakkor nem jelenti a kamatok elengedését. Az MNB szerint nem szabadna a bankoknak az elmaradt kamatokat tőkésíteni, hanem azt a hátralévő futamidőre elosztva kellene megfizettetni az ügyfelekkel. Vagyis egyfajta részletfizetést javasolnak a hitelező bankoknak. A Monetáris Tanács keddi ülésén döntöttek a bankok számára egy újabb korlát nélküli, maximum öt éves hitel bevezetésről, amit a pénzintézetek további hitelezésre fordíthatnak.
