Két fővárosi cégnél, a Fővárosi Vízműveknél és a Fővárosi Csatornázási Műveknél jelentek meg ma reggel a Honvédelmi Minisztérium koronavírus-járvánnyal összefüggésben létrehozott, létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport munkatársai – tájékoztatta a Népszavát Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, aki rögtön sietett eloszlatni azt a tévhitet, miszerint az akciócsoport a két kiválasztott fővárosi stratégiai jelentőségű vállalatoknál átvette az irányítást. Bár, hogy pontosan milyen feladatot látnak el a HM cégekhez kiküldött munkatársai, azt egyelőre sem a fővárosi önkormányzat vezetői, sem a két közszolgáltató vállalat vezérkara nem tudja.
Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a cégeket továbbra is az eredeti menedzsment irányítja. Az akciócsoportok küldöttei most még csupán tájékozódnak, semmiféle utasítást nem adtak ki és nem is intézkedtek semmiről. Minderről a cégvezetők tájékoztatták Tüttő Katát, a Fővárosi Operatív Törzs vezetőjét, miután a városvezetés sem tegnap, sem ma nem kapott semmiféle tájékoztatást a tervezett kormányzati lépésekről, illetve az vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport várható tevékenységéről.
A HM tegnap is csak a kijelölt vállalatok vezetését értesítette arról, hogy ma felkeresik őket az akciócsoport munkatársai. Az önkormányzatot, habár tulajdonos, sem hivatalosan, sem informálisan nem tájékoztatták a várható lépésekről. Így a létfontosságú vállalatok kiválasztásába sem vonták be a városvezetést. Kicsit meg is lepődtek, hogy sem az erőművet üzemeltető FŐTÁV, sem az hulladékszállításért felelős FKF, sem a közösségi közlekedést végző BKV nem került be a védendő, ellenőrizendő cégek közé. A városvezetés mindenesetre írásbeli jelentést vár a Vízművek és a Csatornázási Művek cégvezetőitől az akciócsoport tevékenységéről, a kiadott intézkedésekről és feladatokról.
Az akciócsoport munkáját meghatározó 2011-es katasztrófavédelmi törvény egyébként fokozatos „irányításszerzést” ír elő, amelynek értelmében a kormány vészhelyzet esetén rendeletben előírhatja, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek miatt mely cégek kötelezhetőek arra, hogy szerződést kössenek az állammal, illetve, hogy mely termékekről vagy milyen szolgáltatásokról kell szerződniük. A helyzet súlyosbodása esetén közvetlen állami irányítás alá vonhatóak a cégek. Egyelőre – legalább is Budapesten – sem állami szerződéskötésről nincs szó, sem az irányítás átvételéről.
A döntésekről a jogszabály szerint az állami szereplőknek minden esetben írásban kell tájékoztatniuk a cég vezetését és a vészhelyzettel össze nem függő ügyekben nem hozhatnak döntést. Az államnak a vészhelyzet visszavonása után kártalanítani kell a céget, illetve tulajdonosát, az állami döntéshozók rendelkezései által okozott veszteség miatt. A főváros mindenesetre azt kérte a cégek menedzsmentjéről, hogy ők is dokumentálják a történteket.
