Ne ringassuk magunkat illúziókba: a koronavírus okozta gazdasági válságnak még az elején tartunk; a jövőt nem látjuk pontosan, de a visszaesés mindannyiunkat érinteni fog - közölte tegnapi, más témájú sajtótájékoztatóján lapunk felvetésére Schanda Tamás, az innovációs és technológiai tárca miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára. A kormány csökkentené a lakosságot és a vállalkozásokat érintő hátrányokat - tette hozzá. E feladatokat végzi többek között a gazdaság újraindításán dolgozó, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter vezette, illetve az anyagi háttér megteremtéséért felelős, Varga Mihály pénzügyminiszter irányítása alatt álló akciócsoport, amelyekben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyaránt részt vesz.
A miniszterhelyettes kérdésünkre tagadta, hogy a boltokban áruhiány lenne. Bár a felvásárlási roham miatt egyes egységekben néhány cikk időlegesen eltűnhet a polcokról, helyettesítő termékek ez alatt is mindenütt elérhetők. A főbb kereskedőláncok vezetőivel, illetve érdekképviseleti szövetségükkel Schanda Tamás naponta egyeztet. Ez alapján határozottan állítja, hogy semmilyen kereskedelmi árucikkből nincs szállítási-ellátási zavar. Az áruszállításokat változatlanul semminemű határkorlátozás nem akadályozza. Így a pótlás a lehető leghamarabb kikerül az eladóterekbe. Ennek kapcsán köszönetet mondott a kereskedelmi alkalmazottaknak és az ellátási láncban részt vevő szereplőknek, akiket a jelen helyzetben az egészségügyi és rendvédelmi dolgozókhoz hasonló, kiemelt elismerés illeti helytállásukért és megfeszített munkájukért.
Schanda Tamás arra nem adott konkrét választ, hogy mit tennének az elbocsátások fékezése, vagy az utcára kerülő dolgozók megsegítése érdekében. Így még arra sincs egyértelmű megoldás, hogy miként részesüljenek orvosi kezelésben azok, akiknek munkájukkal együtt egészségbiztosításuk is megszűnik. A kormány látja, hogy a helyzet a munkaerőpiacra - kiemelten bizonyos ágazatokra, például a turizmusra vagy a vendéglátásra - kedvezőtlenül hat - tette hozzá. A tárca napi szinten keresi a megoldásokat úgy az akciócsoportok keretein belül, mint a munkaadói szervezetekkel egyeztetve.
E kérdések nélkül Schanda Tamás, Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, valamint Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke tegnapi sajtótájékoztatója szinte úgy zajlott volna le, mintha nem is lenne vírus-pánik. Így bejelentették, hogy vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára négy témában összesen 12 milliárd forint keretű energetikai "mintaprojekt"-pályázatokat írnak ki. Ennek forrása az ország úgynevezett szén-dioxid-kvótái eladásából származó ITM-kassza. Ezen belül 2 milliárdos kerettel energiaközösségek kialakítását és működését támogatnák, 3 milliárdból a vezetékes hőenergiával el nem látott településeket segítenék, a gázrendszerbe bekötött helységek esetében pedig a fogyasztást csökkentenék, négymilliárddal naperőművek rendszerbe illesztését segítenék, további hárommilliárdból pedig az energiahálózatokat fejlesztenék. A beadási határidő május 29-e.
Kaderják Péter kérdésünkre kifejtette: a feltételek a korábbiaknál rugalmasabbak, így nincs fix támogatási arány sem. Erről a beérkező anyagok ismeretében döntenek, de a lehetséges mértéket 50-70 százalékra tette. (Tegnap az ITM bizonyos pályázatokkal kapcsolatos álhírekre is figyelmeztetett.) Arra a felvetésünkre, hogy a kormány e témakörökben tervez-e EU-támogatást felvenni, Schanda Tamás uniós tapasztalataikat elkeserítőnek nevezte. A 2004 után csatlakozott tagállamokra ugyanis az uniós pénzek mindössze 5 százaléka jut, miközben lakosságuk 20 százalékot tesz ki. Kérdésünkre Kaderják Péter megerősítette: ezek ugyan változatlanul nem lakossági pályázatok,ám szerinte áttételesen a mostani kiírások is lehetővé teszik magánlakások felújítását.
Schanda Tamás a bejelentés kapcsán többször utalt arra, hogy a jelenlegi járványhelyzetben különösen fontos a magyar vállalkozások rugalmasságának növelése, a "legendás magyar leleményesség" kiaknázására. Így - amiként kérdésünkre megerősítette - a kormány az innovációra szánt, egyre növekvő (idén a tavalyinál 32 milliárd forinttal magasabb, 155 milliárdos) keretből nem csoportosít át a koronavírus miatti kárelhárításra. Klímacéljaik szintén nem változnak.
Kérdésünkre a miniszterhelyettes változatlanul kiállt a Paks II-es nukleáris fejlesztés és az (elsősorban kínai áruk szállítását célzó) Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítése mellett. Ezekre szerinte "soha nem volt nagyobb szükség".
