A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet utáni hetedik napon a kormány végre elkezdett gazdasági kérdésekkel is foglalkozni. Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés szünetében – némi technikai fennakadásokkal, kezdetben csak néma tátogással – több olyan intézkedést is bejelentett közösségi oldalán egy videóban, amely várakozásaik szerint megvédi majd a munkahelyeket. Ezek között szerepel a Magyar Nemzeti Bank által már korábban javasolt hiteltörlesztési moratórium. A magánszemélyek és a vállalkozások szerdáig megkötött hiteleinek tőke és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik. A rövidlejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják. A csütörtöktől felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) a jegybanki alapkamat - jelenleg 0,9 százalék - plusz 5 százalékban maximálják – sorolta.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy legfeljebb 5,9 százalékos lehetne a THM, ami minden jelenleg elérhető piaci ajánlatnál alacsonyabb, hiszen most a legolcsóbb személyi kölcsönnek is 6,95 százalék a hiteldíjmutatója – mutatott rá a Bank360. Szakértőik szerint ezen intézkedések valós segítséget jelenthetnek azon hiteleseknek, akiknek kiszaladt a lába alól a talaj az utóbbi napokban.
Ezt az összeget átvállalhatja az állam vagy a bankok. Utóbbi esetben kérdés, hogy az így keletkezett veszteség milyen hatással lesz most és később a hitelezésre. Ha viszont az így felgyűlt többletköltséget az ügyfélnek kell megfizetnie végül, akkor nem érdemes élni a szüneteltetéssel, ha egyébként megoldható a törlesztés – hívták fel a figyelmet. Az olcsó gyorskölcsönök kapcsán pedig az a kérdés vetődik fel: milyen hitelösszeg és mekkora futamidővel lenne elérhető ilyen olcsón – jelezte a Bank360.
Ezen kérdések megválaszolására feltehetőleg még várni kell, Orbán Viktor szerint a tegnapi bejelentésekkel kapcsolatos részletszabályok csak ma jelennek majd meg.
A miniszterelnök arról is beszélt: több szektor – a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások, a taxizás - már most súlyos gondokkal küzd. Így ezekben az ágazatokban – egyelőre június 30-ig – a munkáltatói járulékfizetési-kötelezettséget teljes egészében elengedik, és a munkavállalók járuléka is csökken. Nyugdíjjárulékot nem, egészségügyi járulékból pedig csak a törvényi minimumot kell fizetni (kérdés, ez mekkora segítség, hiszen ezekben az ágazatokban sokan minimálbéren vannak bejelentve vagy vállalkozói szerződéssel dolgoznak). A felsorolt ágazatokban a helyiségbérleti-szerződéseket nem lehet felmondani, nem lehet a bérleti díjat megemelni. A KATA szerint adózó taxisok átalányadóját is elengedik június 30-ig, és szintén eddig az időpontig nem kell fizetni a vendéglátósoknak és a szállodásoknak turizmusfejlesztési hozzájárulást sem.
Utóbbiaknál egyébként már olyan mértékig visszaestek a foglalások, hogy a héten várhatóan az összes budapesti szálloda bezár. A lépést hamarosan a vidéki hotelek is követhetik, hiszen ott sincs már túl sok vendég. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint ebben a helyzetben a munkaadók - rövidített munkaidővel, átcsoportosítással, csökkentett fizetésekkel - igyekeznek megvédeni dolgozóikat, hogy elegendő ember legyen majd az újranyitáshoz. Erre azonban még a legoptimistább várakozások szerint is hónapok múlva kerülhet csak sor, így biztosan lesznek olyanok, akiket elküldenek – mondta lapunknak.
Nem csak a turizmus került azonban nehéz helyzetbe, a tegnapi napra kiderült, hogy az összes hazai autógyár leállítja a termelést, ami minden bizonnyal láncreakcióként hat a beszállítókra is. A nagyobb vállalatok még ígérik, a leállások idejére is biztosítanak valamilyen juttatást dolgozóiknak, a kisebbek viszont nem akarnak állásidőt fizetni. A szakszervezetek sorra arról számolnak be, hogy a munkaadók fizetés nélküli szabadságra küldik azokat a munkavállalókat is, akik az iskolabezárások miatt nem tudnak bemenni dolgozni. Ezek az emberek nem csak a jövedelmüket, hanem a tb-ellátásukat is elveszítik erre az időre, ami családok százezreit hozza nehéz helyzetbe. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete ezért azt kérte, átmenetileg módosítsák a fizetés nélküli szabadságokra vonatkozó szabályokat. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete 75 százalékos bérrel fizetett extra szabadnapokat javasolt az érintett szülők számára. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pedig arra tett javaslatot: az álláskeresési támogatás idejét hosszabbítsák meg, összegét emeljék fel. A kiskorú gyerekek szülei közül pedig legalább az egyikük a jövedelme megtartása mellett maradhasson otthon.
A kormánynak sürgősen segítenie kell a munkavállalókon, és nem bízhatja a sorsuk elrendezését a munkáltatóval való egyezkedésre – utalt Kordás László, a MASZSZ elnöke még a miniszterelnöki bejelentés előtt Orbán Viktor egy korábbi kijelentésére, miszerint a kialakult helyzetre a munkáltatóval alkudozva kell megoldást találni.
Orbán Viktor azonban úgy tűnik, a fenti kérdésekben továbbra is a munkáltatók és a munkavállalók közé dobná a gyeplőt. Ugyanis azt közölte: hogy a felek könnyebben meg tudjanak egyezni, rugalmasabbá teszik a munkavállalási szabályokat. Hogy pontosan hogyan, arra már nem tért ki, mert mint mondta: ezek bonyolult és nehéz kérdések.
