A kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva csak a sürgősségi műtétekhez biztosítja vérkészítményeket az Országos Vérellátó Szolgálat a kórházaknak – tudta meg a Népszava. Az intézmények sorra állítják le azokat a tervezett beavatkozásokat, amelyeknél szükség lehet nagyobb mennyiségű vérre. Így például a különböző nagy ízületi (csípő-, térdprotézis), valamint a sérv-, epeműtéteket. A mentőket naponta 100-150 esetben riasztják koronavírus-gyanús betegek szállításához.
A Szent László Kórházban másfél tucat egészségügyi dolgozó van már karanténban. Van olyan nővér, akit mindenféle előkészület nélkül munkaruhában szállítottak oda. Ő volt az egyik, aki ápolta azt a később fertőzöttnek bizonyult asszonyt, aki több napig feküdt a Szent János Kórház kardiológiáján. Mint arról beszámoltunk, a beteggel kapcsolatba került ápolók és orvosok nem kaptak védőfelszerelést. Lapunknak az esettel kapcsolatban a Szent János Kórház azt írta: a budapesti Népegészségügyi Főosztály munkatársai csütörtökön azonosították azokat a dolgozókat, akik a beteggel kapcsolatba kerülhettek. Az érintettek sorsáról egyedi elbírálással a tiszti főorvos döntött pénteken reggel. A kontakt személyek közül egy dolgozót a Szent László Kórházba helyeztek karanténba, egy másiknak otthoni karantént írtak elő. Ám arról, hogy a további 12 dolgozójuk sorsáról a hatóság hogyan döntött, a János kórház nem kapott információt. Mint írták: akit a hatóság nem keresett meg mint kontakt személyt, azt hazaengedték, és pénteken is mehetett dolgozni. A munkába állás feltétele volt, hogy tünetmentesek legyenek és maszkban dolgozzanak. Az osztály többi betege nem érintkezett a koronavírusos beteggel. A bentfekvők tesztelését nem tervezik, erre lehetőségünk sincs – írta a kórház. Az akut belgyógyászati osztályon, ahol a koronavírusos beteg feküdt, a felvétel átmenetileg szünetel. Az ideutaltakat a Szent Margit és a Péterfy kórház látja el.
Lapunk kérdésére, hogy a Magyar Orvosi Kamara kezdeményez-e etikai vizsgálatot az országos tisztifőorvos, az ágazatot irányító államtitkár és az orvosminiszter ellen amiatt, hogy megfelelő védőruha nélkül kénytelenek dolgozni az orvosok és az ápolók, hárító választ kaptunk. Mint fogalmaztak: a kamara „előzetes tájékozódás nélkül, csupán a médiában megjelent hírek és újságcikkek nyomán nem kezdeményez etikai vizsgálatot tagjai ellen.” Válaszukban megjegyezték: az orvosi kamara kérdőívvel felméri, hogy hol milyen védőeszköz hiányzik.
Közben a tárca készül az ágazat nagyobb igénybevételére. Az egészségügyi dolgozók csak külön miniszteri engedéllyel hagyhatják el az országot. Információink szerint az utazási kérelmeket az intézményvezetőknek naponta kell összegyűjteniük és kora délutánig továbbítaniuk a kórházfenntartónak.
Egyelőre beláthatatlan, hogy meddig lehet szükség a vészhelyzet fenntartására – nyilatkozta lapunknak egy virológus. Az is csak jóslat, hogy a vírus valószínűleg érzékeny lehet a melegre. Szerinte a jó idő legfeljebb növelheti a járványügyi intézkedések hatékonyságát. A lassulással időt lehet nyerni, ahhoz, hogy egyszerre ne túl sok beteg zúduljon rá az ellátórendszerre, mint ahogyan az Olaszországban történt. Hozzátette: a járvány megfékezésében rendkívül sok múlik az emberek magatartásán. Így például azon, betartják-e a személyi higiénés előírásokat, megmossák-e elég gyakran a kezüket.
Egy két napja ismertté vált tanulmány azt mutatta be, hogy a vírus meddig él egy-egy felületen. Eszerint a rézen 3 órát, a kartonpapíron 24 órát, a rozsdamentes acél és a műanyag felületeken 2-3 napig is bírja. Ez utóbbi rossz hír az egészségügyi intézmények számára, ahol gyakoriak az ilyen felületek.
