Az önkormányzati választások előtti ellenzéki kampány egyik vezérmotívuma volt a Szentendrei úti fakivágások elleni küzdelem, amely a Városliget, a Római-part és Normafa mellett a szükségtelen természetkárosítás egyik szimbóluma lett. Kiss László, a III. kerület jelenlegi polgármestere még jelöltként szükségtelennek és törvénytelennek nevezte a Szentendrei út - Mátyás Király út és Népfürdő utca közötti szakasza – mellett húzódó fasor kivágását. A felpaprikázódott közhangulat miatt a korábban engedélyezett útfelújítás így csak félig készült el: az út ugyan új burkolatot kapott, de mellette nem készültek el a járdák, a parkolók és a felszíni vízelvezetés sem.
Csakhogy most kiderült, hogy a fákat mégis ki kell vágni. Az utat így hétfőn várhatóan ismét lezárják, beindulnak a fűrészek és sorra kidöntik mind a 25 fát. Az engedélyt az új kerületvezetés adja ki, mondván a fasor fái öregek és betegek. Nem volt ez másként ősszel sem.
- Kampányidőszakban sok túlzó, szakmailag nem kellően megalapozott állítás hangzott el – válaszolta a Népszava fenti fordulatot firtató kérdésére Bardóczi Sándor, a fővárosi önkormányzat zöldügyekért felelős főtanácsadója, aki szerint a régi, beteg vagy balesetveszélyes fák cseréje a normális városüzemeltetés része. Gond szerinte akkor van, ha a fák helyére aszfalt, parkoló, épület kerül. A Szentendrei úton több helyszíni bejárást is tartottak az elmúlt hónapokban a kivitelezőkkel, a Főkert szakembereivel, a kerületi önkormányzat zöldügyekért felelős alpolgármesterével és legutóbb Kiss Lászlóval közösen. Együtt bizonyosodtak meg arról, hogy a japán akácokból álló fasor két betegséggel is küzd, ami részben a légvezetékek miatti szakszerűtlen csonkolások eredménye, de sokat rontottak a fák állapotán a szabálytalanul oda parkoló autósok is.
A Főkert évente 3-4 autókra, házakra dőlő ágakról, fákról szóló bejelentést kap, amiért kártérítéssel tartozik. Ezt megelőzendő a fővárosi kertész cég előre közölte, hogy a fákat mintegy két méteres magasságban mindenképpen vissza fogják vágni, legfeljebb a törzsük marad meg, a lombjuk nem, így ökológiai értékük éppen nulla. A korhadó fák vélhetőleg egyébként se élnének tovább egy-két évnél, amikor is a kerület és a főváros költségén kellene újakat ültetni a helyükre. Most viszont a kivitelező saját költségén, a Főkert szakmai felügyelete mellett telepítené a fasort. A légvezetékkel terhelt szakaszon valószínűleg alacsonyabbra növő gömbfákat, a többin kínai mézesfát telepítenek, amely Bardóczi reményei szerint jobban bírja majd a városi viszonyokat.
Az új faépítési szabványok szerint mélyebb és nagyobb gödörbe ültetik a csemetéket és forgalomterelő oszlopokkal is körül veszik a fákat, így védve a parkoló autóktól. Az út mellett korábban tervezett parkolókból egyébként jóval kevesebb épül meg, mert a kerületnek nem érdeke oda vonzani a főként Ürömről érkező autós ingázókat.
Új fasort telepítenek az újpesti rakpartra is, ami egyébként a XIII. kerületben található és a Jászai tértől a Bessenyei utcáig futó felső rakpartot jelöli. Az utat ugyan egy korábbi kormányrendelettel a fővárosi önkormányzat kezelésébe adta, de a tényleges átvétel csak most kezdődött meg. Angyalföld önkormányzata mindenesetre már tavaly elkezdte a sétány és a bicikli út közötti ötven öreg akácfa vizsgálatát, amelyek a sorozatos facsonkolás miatt már árnyékot sem adnak és díszként sem szolgálnak. A hetvenéves fák mindegyikéről kiderült, hogy élet/és balesetveszélyesek. A kerület Bardóczi szerint korrekt részvételi eljárásban kérte ki a környéken élők véleményét a fasor cseréjéről, minden egyes fáról közzétéve a favizsgálati jegyzőkönyvet. Mind ezek eredményeként a környékbeliek elfogadták a fasor-cserét, amely tavasszal a fakivágással indul és talán még tavasszal, de legkésőbb ősszel az új fák is a helyükre kerülnek.
A faültetés nem éppen olcsó mulatság. Egyetlen fa elültetése a szükséges talajelőkészítéssel, drénezéssel és az 1-2 éves utógondozással 100 ezer forintot kóstál. Az újpesti rakpart azonban nagyjából teljes egészében építési törmelékből áll, így azt 1,5 méter mélyen csaknem egy kilométer hosszan termőtalajra kell cserélni, ami jócskán megdobja a költségeket. A fővárosi önkormányzathoz azonban több cég is bejelentkezett, amely örömmel szerepet vállalna Budapest zöldítésében. Közülük az egyik angyalföldi cég magára vállalta a rakparti többletköltséget. Ez lesz az újszerű civil-önkormányzati zöld együttműködés első mintaterülete.
A fenti kettőn kívül azonban több más budapesti fasor is részleges cserére szorul. Az Andrássy úti fákat például megtámadta az amerikai szövőlepke, az Oktogontól a Hősök tere felé évente 30 fa pusztul el. A helyükre várostűrő fákat ültetnek, ám egyre nehezebb ilyet találni, a korábban annak hitt fajokról ugyanis azóta kiderült, hogy ezt még ők sem bírják vagy a klímaváltozás miatt új kórokozók találtak rájuk.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő területeken egyébként elfogytak a falültetésre alkalmas területek. Innentől csak a beton helyére kerülhetnek fák. A kerületekben azonban vélhetőleg még több zöldfejlesztésre alkalmas terület van. De egyelőre erről nem sok információja van a fővárosnak. Kerpel-Fronius Gábor március végére műhelybeszélgetésre invitálta a kerületi zöldstratégiákat, hogy a városvezetés velük együtt dolgozza ki az új 4 évre szóló zöldfejlesztési stratégiát. De addig se vesztegetik az időt. A betonfeltörős projektek sorát várhatóan a Semmelweis Klinikák metrókijárat melletti lebetonozott resztliterület parkosításával kezdik. De reményeik szerint ősszel kiírhatják a Városháza park tervezői pályázatát is. Ősszel indulhat a belvárosi társasházak udvarának fásítását célzó „Égig érő fű program”, amelyben szintén számítanak a kerületekre, hiszen a főváros éppen annyi támogatást ad, amennyit az adott városrész önkormányzata. A külső kerületekben legkorábban ősszel indulhat útjára a gyümölcsfa-program: a kerttulajdonosok kedvezményesen vásárolhatnak gyümölcsfákat a Főkert faiskolájából, ha vállalják az elültetésüket és gondozásukat. A programokra ugyan alig néhány tízmillió forint áll rendelkezésre, de valahol el kell kezdeni - mondja Bardóczi Sándor, aki azért azt is elárulja, hogy a Főkert 4,1 milliárd forintos keretében is elkülönítettek egy részt a zöldfejlesztésekre.
