Győr városa nem támogatja tovább a labdarúgó NB II-ben szereplő ETO FC Győr labdarúgócsapatát. Ez 290 millió forint kiesést okoz a klub életében, amely menthetetlenül lecsúszik a lejtőn, miután a tulajdonos, Mányi József is elhagyja az egyesületet. Ha nem érkezik egy befektető, akkor a klub az NB III-ba esik vissza vagy valamelyik megyei osztályba.
A történet több szempontból érdekes: egyrészt Dézsi Csaba András kormánypárti polgármester Orbán Viktor miniszterelnök kiemelten kedvenc sportágából vont el támogatást. A városvezető érvelése, hogy a futballisták pályán mutatott teljesítményét nem lehet munkának nevezni, igaz a magyar csapatokban pályára lépők 98 százalékára. Az élvonalban is, ahol csak az állam közreműködésével lehet havonta többmilliós fizetéseket fölvenni. Az elsőosztályú csapatok többsége csődbe menne, ha hasonló indokkal elzárná az állam a pénzcsapokat.
A beszámolók szerint a polgármester döntése előtt kikérte tanácsadója, Petrov Iván úszóedző véleményét is. A sportszakember azt mondta - bár később állította, hogy félreértették a nyilatkozatát, az nem is úgy hangzott el, ahogy megjelent -, hogy a futballisták nem élsportolók, mert egy nap többet pihennek, mint amennyit edzenek, ellentétben a napi hat-nyolc órát tréningező úszókkal. Ez az érvelés kissé kalandos, akkor is, ha a magyar pályákon valóban sokszor a labdarúgás megcsúfolását művelik a játékosok. Itt ugyanis a körtét hasonlította össze az úszóedző az almával. Ezt a logikát követve a labdarúgók mondhatnák, hogy az úszás nem élsport, mert egy-egy versenyszám csak egy-két percig tart, míg a futballmeccs kilencven percig. Természetesen nekik sem lenne igazuk.
Van rengeteg indok, amely alapján ráférne a magyar labdarúgásra a szakmai és gazdasági megújulás. Az edzés időtartama nem ez a kategória.