Pánik söpört végig hétfőn a világ tőzsdéin, az arany kivételével minden esett. Az európai és amerikai tőzsdeindexek egy nap alatt 6-7 százalékkal, az olasz tőzsde pedig 9 százalékkal esett – a piacok így reagálták le a koronavírus-járvány olaszországi robbanását, illetve a Szaúd-Arábia és Oroszország között kitört olajárháborút. A magyar tőzsde sem lógott ki a sorból, hét százalékot meghaladó esésben volt a nap végén. Azonban míg világszerte az olajpapírok zuhantak legjobban, idehaza a befektetők az úgynevezett NER-papírokat ütötték a legjobban: a 4Ig NYrt. 14,4 százalékkal, az OPUS 11,9 százalékkal gyengült. A MOL-részvények 11,7 százalékkal estek. Szintén jól jött a ki a forint a pénzpiaci vérengzésből, aminek egyik oka, hogy a befektetők elsősorban a magas olajkitettségű devizáktól szabadulnak. Így a hazai deviza felülteljesítő volt, sőt a dollárral szemben egy százalékot erősödött is – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Népszavának. A szakember szerint az összkép a teljes katasztrófához hasonlatos, de mindaddig nagy „csapkodás” várható, míg a megbetegedések terjedése nem csökken számottevően. Az olajárak zuhanása összességében nem jó a piacoknak, ám pozitívum, hogy meredeken lerántja az magyar üzemanyagárakat, ami komoly megtakarítást jelent a magyar gazdaságnak és három százalék közelébe húzhatja le az inflációt – mondta az elemző.
Délután a New York-i tőzsde nyitáskor nyolc százalékkal esett, a kereskedést átmenetileg fel is függesztették, de sem ez, sem a New York-i Federal Reserve – az amerikai jegybank – döntése sem tudta megnyugtatni a piacot. A jegybank, elkerülendő a pénzpiacok kiszáradását, illetve a brókercégek fizetésképtelenségét – és okulva a 2008-as pénzügyi válságban szerzett tapasztalatokból – napi 50 milliárd dollárral(!), a korábbi napi 100 milliárdról 150 milliárd dollárra emelte a hitelnyújtási keretét a pénzpiaci szereplők számára. Hasonlóan döntött a Magyar Nemzeti Bank is: 50 milliárd forinttal növelte a a bankoknak nyújtott pénzmennyiséget, így az 1993 milliárd forintra emelkedett. Az MNB az elmúlt hetekben csökkenteni igyekezett a pénzbőséget a forint gyengülése miatt, ám a világ tőzsdéin végigseprő pénzpiaci pánik megfékezése fontosabb feladat, ezért december eleje óta első ízben növelte az MNB a bankoknak nyújtott finanszírozást. A bankközi pénzpiac likviditásának megőrzése alapvető gazdasági érdek, ezt pedig a jegybankok a bankoknak nyújtott hitelekkel tudják elérni, ha ezt nem tennék, akkor valódi csődök is kialakulhatnának.
A befektetők a részvényekből az államkötvényekbe menekítették a pénzüket, a nagy kereslet miatt a menedék államok kötvényhozamai zuhannak, vagyis a brit, német és az amerikai kötvényhozamok csökkennek, ezzel szemben az olasz állampapírhozamok emelkednek. Vagyis nem meglepő módon az olasz kötvényektől inkább szabadulnak a befektetők, hisz az olasz gazdaságot sújtja legerőteljesebben a koronavírus-járvány. A brit hozamok negatívba fordultak, vagyis a befektetők hajlandóak inkább pénzt veszíteni, annak érdekében, hogy biztos helyen legyen a befektetésük. Az amerikai államkötvény-hozamok is minden lejártra egy százalékra estek az erőteljes kereslet hatásra. A hozamesés azt jelzi, hogy a piac aggódik a globális recesszió miatt, de hasonlóan intő jel volt a Fed likviditásbővítő intézkedése is – nyilatkozta Neil Wilson, a Markets.com vezető piaci elemzője a Business Insidernek. Idehaza is jelentősen csökkentek az államkötvények hozamai , az egy éves lejáratú államkötvény hozam 0,12 százalékkal, 0,37 százalékra, míg a tíz éves hozam 1,14 százalékkal 1,77 százalékra mérséklődött – vagyis magyar kötvénypiacon hasonló folyamatok zajlanak, mint a világban.
