BKV;hajók;

- Kikötőben reked a flotta – Senki nem akar BKV-hajót üzemeltetni

Jövő héten indul a közforgalmi hajózási szezon a Duna fővárosi szakaszán, de hét hajóból hatra még nem talált üzemeltetőt a BKV – tudta meg lapunk.

Hiába áldoztak csaknem félmilliárd forintot tíz évvel ezelőtt a menetrend szerinti fővárosi hajózás fejlesztésébe, az ágazat ismét a megszűnés felé sodródik. De már az idei szezonnyitás is nehézkes. A hét hajóból álló flottából hatra – Budavár, Várhegy, Lágymányos, Lánchíd, Pestbuda és Hungária hajókra – néhány nappal a kezdés előtt még nem sikerült üzemeltetőt találni. A hetedik hajó a 125 éves Hófehérke elsősorban nosztalgiahajóként működik. A hajók Kopaszi gát-Rómaifürdő közötti vonalon március 15. és augusztus 31. közötti menetrendszerinti, napi 10-11 órás üzemeltetésére február elején írt ki három tendert a BKV, de a három pályázatból kettőre egy ajánlat sem érkezett. A Budavár és a Várhegy üzemeltetésére jelentkezett ugyan egy vállalkozó, de végül ezt a tendert is érvénytelennek kellett nyilvánítani, mivel a cégtől hiába kérték a hiányzó dokumentumok pótlását.

A BKV a Népszava a sikertelenség okait firtató kérdésére meglehetősen kurtán csak annyit válaszolt: „A megadott határidőig nem érkezett be érvényes ajánlat”. Az új pályázatokat hamarosan újra kiírják – ígérte a cég. Csakhogy a hajóknak már a jövő héten szolgálatba kellene állniuk, hiszen a március 15-től induló tavaszi szezonban elvileg a teljes flottára szükség van. A BKV pedig nem rendelkezik saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést külsős cégekre bízzák. De úgy tűnik, nincs nagy tolongás a feladatra, holott a Hableány tavalyi tragédiájakor az derült ki, hogy meglehetősen jól jövedelmez a fővárosi séta- és még inkább a szállodahajózás. Csakhogy a menetrendszerinti járatok nem ebbe a kategóriába tartoznak.

Az 1986-ban megszűnt hivatásforgalmi hajózást 2012-ben uniós pénzből indították újra. A kezdeti lelkesedés azonban jelentősen csökkent azóta. A nyitó év 346 ezres utasszáma után néhány évig 300 ezer körül sikerült stabilizálni az utasok számát, de 2019-re 260 ezerre esett vissza a forgalom. Az is inkább a nyári idényben jön össze, amikor naponta átlagosan több mint 2000 utast szállítanak. Ez persze a bevételen is látszik, a 2014-es 118 millió 2019-re 50 millióra olvadt.

Ezek után aligha meglepő, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már két évvel a hivatásforgalmi hajózás újraindítása után elismerte: „projekt eredeti célja – miszerint a hajózás váljék a közösségi közlekedés integráns részévé, a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eszközévé – nem teljesült”. Az okot abban látták, hogy a BKV hajói „alkalmatlanok a városi közlekedés elvárásainak teljesítésére. A több mint 120 perces menetidőt a lassú kikötési folyamat is növeli, de több kikötő elhelyezkedése és átszállókapcsolata sem ideális”.

A BKV most a Népszavának válaszolva elismerte, hogy a jelenlegi hajópark átlagéletkora 41 év, de a BKV szerint ez hazai viszonylatban nem rossz. Sőt a BKV flotta az egyik legkorszerűbb motorokkal rendelkezik a Duna budapesti szakaszán, mivel a járművek főgépeit az elmúlt években korszerűbbre, erősebbre és jobb környezetvédelmi paraméterekkel rendelkezőre cserélték. Különféle korszerűsítésekkel az utaskomforton is igyekeznek javítani.

Mindezzel együtt aligha tagadható az a korábbi BKK megállapítás, miszerint a „Duna közlekedési folyosóként továbbra is erősen alulhasznosított, holott más vízparti nagyvárosokhoz – például Rotterdamhoz, Londonhoz, Lisszabonhoz – hasonlóan Budapesten is adott a lehetőség egy hatékony vízi közlekedési rendszer létrehozásához”. A BKK több fejlesztési koncepciót is megrendelt az elmúlt években, további megállókat is kialakítottak - Várkert Bazár, Kossuth Lajos tér, Nemzeti Színház -, de új hajókat nem sikerült venni. Egy városi közlekedésre alkalmas hajó árát már évekkel ezlőtt is 500 – 800 millióra becsülték.

A BKV tavaly ősszel is bejelentette, hogy modern, a jelenlegieknél nagyobb kapacitású új hajók beszerzését tervezi, de továbbra sem jutottak túl „a finanszírozási lehetőségek” vizsgálatán. Bár a cég továbbra is fontosnak tartja a hajójáratok integrálását a fővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásba, de „ jelenleg nem ismert, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a fejlesztési elképzelések megvalósításához”.

Kis fővárosi hajózás-történetA főváros első közforgalmú közlekedési gőzhajója 1820-ban indult útjára, a Vigadó tértől Óbudáig közlekedett. Az 1880-as években 4 millió utast szállított egy évben. Az 1960–70-es években újabb virágkorát élte, évi 2 millión utaztak a hajókon, de a rendszer­váltás után lassú leépülés kezdődött. A folyamat visszafordítására a BKV 2009 és 2012 között – 450 millió forint uniós és csaknem 50 millió forintos fővárosi támogatással – 4 új kikötőt alakított ki, illetve 5-öt felújított és akadálymentessé tett. A menetrend szerinti hajók a Kopaszi-gáttól Római­fürdőig közlekednek, míg az átkelő hajók a Batthyány és a Kossuth tér, valamint Csepel és a Molnár-sziget között szállítják az utasokat.
Most jön a nehezeA helyzet tovább romolhat jövőre, mivel az egész éves közlekedés csak 2020-ig garantált a kikötők fejlesztésére kapott EU-s támogatási szerződés alapján. Utána akár le is állíthatja ezt a szolgáltatást a kevésbé forgalmas téli, tavaszi, őszi időszakokban a folyton forrásszűkében lévő BKV, illetve a cégtől a szolgáltatást megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Különös tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt a BKV turisztikai ágazatának vezetője azt mondta, hogy a költségek alig 30 százalékát fedezi csak a jegyeladásból származó BKK-bevétel, a többit a főváros adja. (Hétköznap bérlettel is utazhatunk a hajókon, hétvégén 750 forint egy jegy.)

Négy büntetőeljárás zajlik közveszéllyel való fenyegetés miatt.