Miközben folynak a tárgyalások Kijev és a Nemzetközi Valutaalap között egy 5,5 milliárd dolláros kiterjesztett finanszírozási program részleteiről, benyújtotta lemondását Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök a kedd esti frakcióülésen. Hivatalos bejelentés ugyan még nem történt, de az ukrán sajtó úgy tudja, ezúttal Volodimir Zelenszkij államfő el is fogadta miniszterelnöke lemondását. Vagy épp ő követelte meg azt. Az ukrán törvényi keretek között ugyanis a miniszterelnököt kinevezése első évében csak akkor lehet eltávolítani tisztségéből, ha attól maga válik meg. Honcsaruk tavaly augusztustól van hivatalban, egyelőre Zelenszkij sem tudná leváltani.
Január közepén már egyszer benyújtotta lemondását a 35 éves kormányfő, akkor viszont „kapott még egy esélyt” az államfőtől. Az év elején egy kiszivárogtatási botrány okozta a válságot. Nyilvánosságra került egy olyan titokban rögzített hangfelvétel, amelyen a miniszterelnök a jegybank elnökével és a pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélésen kétségbe vonta Zelenszkij alkalmasságát az államfői tisztségre, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak az elnök, hanem ő maga sem ért a gazdasághoz.
Az ukrán média nem zárta ki, hogy a szivárogtatás hátterében a titkosszolgálat áll, amely kormányválság előidézésével próbálja megakadályozni Zelenszkij és a parlamentben abszolút többséggel rendelkező pártja, a Nép Szolgája által tervezett reformokat, mivel azok között a titkosszolgálatokat kedvezőtlenül érintő is van. Bár az egykori színész-komikus Nép Szolgájaként ismertté vált televíziós figurából lett elnök akkor vizsgálatot rendelt el a kiszivárogtatási ügy miatt és erre két hetet irányzott elő, egyelőre nem derült ki, hogy ki állt a háttérben, vagy csak nem hozták nyilvánosságra a feltártakat. Mint ahogy az sem ismert, hogy ezúttal miért kíván távozni a miniszterelnök, vagy miért kívánja eltávolítani őt Zelenszkij.
Sajtóinformációk szerint az új kormányfő a februárban kinevezett miniszterelnök-helyettes, Denisz
Smihal lesz. Személye kapcsán máris megindultak a találgatások, az ukrán sajtó a háttérben oligarchák vetélkedését sejteti. Smihal, akárcsak oly sokan az államfő környezetében és a kormánypárt soraiban, politikán kívülről érkezett februárban egyenesen a miniszterelnök-helyettesi székbe, ahonnan máris előbbre léphet. Korábban üzletember volt, 2017 és 2019 között egy, az Ukrajna leggazdagabb oligarchája, Rinat Ahmetov érdekeltségéhez tartozó energiaholding egyik vezetőjeként dolgozott. Zelenszkijt Igor Kolomojszkij oligarcha emberének tartja főleg ellenzéke, mivel az ő televíziójában futott annak idején az őt híressé tevő sorozat, a Nép Szolgája. A politika mögötti ukrán oligarchák vetélkedése a Financial Times érdeklődését is felkeltette. A brit lap arról cikkezett, hogy Ahmetov televíziói az utóbbi időben egyre több pozitív hangvételű anyagot sugároztak az államfőről és kormányzatáról. Az utóbbi hetekben arról is több meg nem erősített információ megjelent, hogy Zelenszkij teljes kormányátalakítást akar.
Új miniszterelnöke vélhetően, elődjétől és az államfőtől eltérően ért a gazdasághoz, amire szüksége is van a komoly gazdasági nehézségekkel szembenéző Ukrajnának. Az ország az IMF és más nemzetközi hitelek nélkül nem tudna talpon maradni. A Valutaalap legutóbbi jelentésében elégedett volt az új ukrán kormány teljesítményével, de a tavaly decemberben jóváhagyott, már említett 5,5 milliárdos hitelcsomag végleges jóváhagyása és a részletek folyósításának a megkezdése a kijevi kabinet reformprogramjának sikeres végrehajtásától, valamint egy új banktörvény elfogadásától függ. Ez utóbbi állítólag Zelenszkij mentorát, Ihor Kolomoszjkij oligarchát hátrányosan érintheti, ezért az IMF megállapodás gyakorlatba ültetését, a banktörvény elfogadtatását az államfő függetlenségpróbájának tekinti a média és az elemzők. Az IMF megállapodás többszörösen fontos, ennek függvénye az is, hogy Ukrajna megkapja-e az Európai Uniótól a 2018 nyarán jóváhagyott egymilliárd eurós hitel második, 500 milliós részletét. Az EU a támogatást a strukturális reformok végrehajtásának elősegítésére nyújtja.
A kelet-ukrajnai rendezés kérdésében is helyben topogás tapasztalható. A normandiai négyek – a donbászi fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezését célzó fórum, amelynek tagja az orosz és az ukrán elnök mellett a francia államfő és a német kancellár – decemberi csúcstalálkozója sem hozott még áttörést, az áprilisra tervezett újabb csúcs pedig egyelőre nagyon bizonytalan.
