Nem a Nemzeti alaptanterv „üzenete” a fontos. Az egyértelmű. Nemzeti-keresztény alattvalók jöjjenek ki az iskolának nevezett átnevelőtáborból, slussz. Van ennél egy fontosabb ügy:
Gyöngyöspatán a magyar gyerekek egy részét megkülönböztetés alapján hátrány érte. E gyermekek nem kapták meg azt a nevelést-oktatást, ami felnőttkori boldogulásukhoz egyébként minden magyar gyermek számára törvény szerint, állampolgári jogon jár. Az okozott hátrány, a ténylegesen a gyermekeket ért nem vagyoni jellegű kár részleges kompenzációjaként a bíróság az államot mint iskolafenntartót kártérítésre kötelezte. A bírósági ítélet végrehajtását a magyar állam képviseletében eljáró személyek, intézmények nem kívánják teljesíteni, és ezt a kötelezettségszegést sajátos „társadalmi párbeszéddel” kívánják alátámasztani.
Itt jön a képbe a rejtett tanterv. Az iskolák működésében a megfogalmazott célok mellett fontos szerepe van egy ki nem mondott követelmény- és szabályrendszernek. A pedagógusok elvárásai, egy-egy gyermeki akcióra adott válaszuk olyan rendszerré áll össze, mely erősebb hatást gyakorol, mint a deklarált nevelési célok, tananyagok. A rejtett tanterv sajátossága, hogy sok esetben szembemegy az iskola hivatalosan megfogalmazott céljaival. A most szóba hozott esetre vonatkoztatva a kimondott nevelési cél a jogkövető magatartás kialakítása. A gyermekek ismerjék a társadalmi együttélés és együttműködés írott és íratlan szabályait, és hétköznapi viselkedésükben a szabálykövető magatartás érvényesüljön.
Hogy működik a rejtett tanterv a gyöngyöspatai gyermekek esetében? A bírósági ítélet végrehajtása megtagadásának és a „konzultáció” kezdeményezésének leghangsúlyosabb üzenete az, hogy a hátrányt szenvedők maguk okozták a megkülönböztetést, és egyébként bárkivel szemben a hátrányt okozó megkülönböztetés rendben lévő dolog. Kutatások igazolták, hogy az iskolai szegregáció minden formája mind az egyénre nézve – a „nyerteseket” is bele értve -, mind társadalmi hatását tekintve káros. A szegregáció a magyar oktatási rendszer egyik leginkább bírált jellegzetessége, és az oktatásirányítástól joggal várható el, hogy lépéseivel – üzeneteivel - e jelenség visszaszorítását, nem pedig létének igazolását szolgálja.
Magyarország az Alaptörvény szerint jogállam, ahol a társadalmi együttműködésnek mindenkire vonatkozóan vannak írott szabályai. Idetartozik a bíróságok jogerős ítéleteinek végrehajtása is. Akkor várható el az állampolgároktól jogkövető magatartás, ha a jogszabályok betartásában, a bírósági ítéletek végrehajtásában az állami szervek és azok képviselői járnak az élen. Ha e tekintetben az állami szervek és képviselőik a jogkövető magatartást magukra vonatkoztatva nem tartják mértékadónak, akkor ez durván sérti a jogi szabályozás szerinti együttműködésbe vetett bizalmat. Következményei a közlekedési morál fellazulásától az családon belüli erőszak terjedésén át a gyermekek egymás közötti erőszakos megnyilvánulásaiig, a kriminális magatartás terjedéséig hatnak. Ennek példáit naponta tapasztaljuk.
A mindennapi életben számos konfliktus keletkezik. E jelenségek nem kerülhetők el. Feladatunk az, hogy a konfliktusoknak olyan feloldási módjait alkalmazzuk, melyek a kulturált együttélés kereteibe beleférnek. Az semmilyen körülmények között nem kívánatos, hogy az állami szervek és azok képviselői a rájuk is vonatkozó jogszabályok be nem tartásával mutassanak példát bármilyen konfliktus megoldásában. E magatartásnak az a rejtett tantervi üzenete, hogy a magyar embereknek két csoportja van: vannak, akikre a jogszabályok minden körülmény közepette vonatkoznak, és vannak a hatalomban lévők, akikre e jogszabályok saját döntésük szerint vagy vonatkoznak, vagy nem. Ha valamilyen jogi eljárás utóbbiaknak nem tetszik, akkor a jogszabályt figyelmen kívül hagyják, és ennek nincs következménye.
Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány sajátos eljárásban kívánja a bírósági végzésnek megfelelő kötelezettsége alól kivonni magát. Magyarország kormánya minden magyar állampolgárt képviselni köteles, nem lehetnek első- és másodrendű magyar állampolgárok. A bírói ítéletet megkerülni „konzultáció”-val különösen álságos akkor, amikor egy már meghozott döntést kívánnak visszamenőlegesen, akartuk érvényesítése érdekében igazolni. E gyakorlatnak az a rejtett tantervi üzenete, hogy a hatalomban lévők bármit megtehetnek, bármibe kerüljön is akaratuk érvényesítése, s a visszaélésnek nincs következménye. Ez a magatartásminta a helyi hatalom gyakorlóinak. Önkormányzatokban, hivatalokban ezt éljük meg, és megéljük a „basáskodó”, „csicskáztató” tanulók esetében is.
Miért jelent ez súlyos veszélyt? A magyar társadalom a szétzilálódás spiráljába került. A gyűlöletre építő társadalompolitika, a jogkövető magatartás figyelmen kívül hagyása, bármely társadalmi kisebbség jogainak semmibe vétele – mind olyan társadalmi veszély, amely a magyar társadalmat végletesen megosztja, az értelmes és szükséges társadalmi együttműködést lehetetlenné teszi. S a magyar társadalom vezetői e mintát mutatják a felnövekvő nemzedéknek. Szomorú jövőkép! Mert a rejtett tanterv sajátossága, hogy „tanításai” beépülnek a gyermekek személyiségébe, rögzülnek viselkedésükben. Ha a fenti mintát látják, akkor ők maguk is dönthetnek úgy: francba a törvényekkel. És akkor elszabadul a pokol.
Fábry Béla pedagógus, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke