„Tavaly 125 féle célzott és immunterápiás kezelés volt elérhető az onkológiai ellátásban, szinte havonta jön ki egy új terápia, a kérdés már csak az, hogy melyik a legjobb az adott betegnek” – mondja Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus. Annak ellenére azonban, hogy ilyen sokféle terápia áll rendelkezésre, még mindig nálunk a legmagasabb a daganat miatti halálozások száma az egész unióban. Ennek egyik oka, hogy a szűrési és népegészségügyi programokra nem költ eleget a kormány, erre már az Európai Bizottság legfrissebb, hazánkra vonatkozó egészségügyi országprofiljában is felhívták a figyelmet. Mint írják, az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén.
Pedig a nemzetközi mutatók szerint a daganatos betegek körülbelül fele meggyógyul, az esélyek azonban függnek attól is, hogy mennyire korán fedezték fel a tumort. Az emlő- és a méhnyakrák esetében a magyar szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az egész EU-ban. 2017-ben az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett részt emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A méhnyakrák-szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt vizsgálaton 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.
De nem csak az unióhoz képest erős a hátrányunk.
Az Egyesült Államokban 25-30 százalékkal csökkent a daganat miatti halálozás az utóbbi években, ettől beláthatatlanul messze vagyunk. „A tengerentúli javulás egyrészt az új gyógyszerek miatt van, de az okok között megtalálható, hogy sokkal kevesebb a dohányos és az emberek is gyakrabban járnak szűrésekre. Nálunk is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani például a vastagbélrákszűrésre, hiszen ha időben észreveszik, eredményesen gyógyítható, megelőzhető a betegség. Sajnos Magyarországon gyakran most is csak lassan jutunk el az első tünetektől a kezelés megkezdéséig. Míg külföldön akár 2 hét alatt megcsinálnak egy tükrözést, PET CT-t, összeül az orvosi team és döntés születik arról is, hogy a beteget hogyan kellene kezelni, addig ez nálunk messze nem ilyen gördülékeny. Pedig nem lenne szabad várni, főleg, hogy mindennap közel 100 ember hal meg rákban, és szinte minden családban van érintett” – figyelmeztet Peták István.
Hároméves csúszásAz országos vastagbélrák-szűrési programot ugyan bejelentették 2016-ban és a projekt uniós támogatást is kapott, végül csak 2019-ben indult el. A halasztás okai között szerepelt, hogy már a kidolgozási fázisban jelentős problémák adódtak, például az egészségügyi szakemberek nem megfelelő felkészítettsége, a tesztelésre szolgáló anyagok vagy a megnövekedett számú diagnosztikai vastagbéltükrözés ellátásához szükséges kapacitás hiánya. A vastagbélrák mellett a tüdőrák is 8000 ember életét követeli minden évben, ennek ellenére itt egyáltalán nincs országos szűrőprogram. A nemzetközi vizsgálatok szerint alacsony dózisú CT-vizsgálattal kiszűrhető lenne a daganat, de erre csak a rizikócsoportba tartozó betegeket küldik a háziorvosok. A sima tüdőszűrés pedig önmagában nem alkalmas a korai stádiumú tüdőrák felfedezésére.
Ignácz Magdolnának egy rutin szűrés mentette meg az életét. Az asszony rendszeresen fut, túrázik, síel, aktív életet él. Négy éve, 65 éves korában kezdte azt érezni, fáradtabb, mint korábban, valami nincs rendben. „Azt hittem az öregedés miatt van, ezért aktívabban kezdtem sportolni. Végül a rendszeres mammográfiai szűrés után kiderült, a rák az oka, hogy nincs annyi energiám, mint korábban. Semmi előjele nem volt a betegségnek, nem kitapintható melldaganatom volt. Végül a sugár- és kemoterápia mellett szükség volt a mellem és a nyirokrendszer eltávolítására is” – meséli Magdolna.
Négy éve műtötték, a hormongátló gyógyszereket most is szedi, de mint mondja, egyébként jól érzi magát. Most a sorstársainak igyekszik segíteni, olyanokat támogat lelkileg, akik most indultak ezen az úton. Önkéntesként segíti az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesületet, és egy Mellrák-sorstársak-segítők csoportot is létrehozott. A célja, hogy felhívja a figyelmet arra: a betegséget igenis túl lehet élni, a diagnózis még nem egy halálos ítélet. „Az onkológusoknak nincs idejük válaszolni a beteg összes kérdésére, ezért annyira fontosak az olyan csoportok, ahol egymást segítik az érintettek és megoszthatják a saját tapasztalataikat. Kicsit egymásban is tartjuk a lelket” – mondja Magdolna.
Elhanyagoljuk magunkat
A szűrés mellett a mellrák esetében az önvizsgálat is fontos volna. A 26 éves Berczi Nikcsó Nikolettnek tavaly nyáron diagnosztizáltak nyirokáttétes mellrákot. Egy véletlen oda nyúlásnál derült ki, hogy baj van. „Nem tudom, hogy nem vettem észre, pedig egy nagy, kemény csomó volt. Nem csináltam önvizsgálatot soha, azt hittem, nekem nem lehet bajom” – emlékszik vissza Nikolett. Fél évig kezelték kemoterápiával, de közben nőtt a daganat. Mégis, hosszú időbe telt, mire eljutott a műtétig. „Én már 1-2 hónappal a kezelés után szóltam, hogy valami nincs rendben és szerintem növekszik a daganat, ezt érezni is lehet, de konkrét jelzést arra, hogy akkor megműtenek, nem kaptam. Pedig képalkotó nélkül is látszott, hogy több centivel nőtt a tumor. Rosszul érintett, hogy ennyit kellett várni a műtétig” – meséli. Beszélgetésünkkor már otthon lábadozott, mivel a napokban operálták, most várja a szövettan eredményét. A daganat miatt a 26 éves nőnél maszektómára volt szükség és még a mellkasizomból is vágni kellett, de mint mondja, nem szeretne plasztikát.
Mivel a rákos esetek 40 százaléka megelőzhető okokra vezethető vissza, ezért volna olyan fontos az emberek tájékoztatása. „Sokan nem foglalkoznak a panaszaikkal. Ha valakinek a hasa puffad, az egy elfogadott dolog, pedig lehet, hogy emögött épp daganat áll. Fontos lenne, hogy legyen együttműködés a térségi betegszervezetekkel és edukálják a fiatalokat is. Nem egy országosan egységes programra van szükség, hanem arra, hogy a tájékoztatást az adott régió igényeire szabják. Auditált applikációkra lenne szükség, amelyekben mindenki úgy tudná összerakni az étrendjét, amire van pénze” – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő onkológus.
Génszerkesztéssel a daganatok ellenA betegség kezelésében óriási áttörést hozhatnak a legújabb, génszerkesztési eljárások is. Néhány hete megjelent az a hír is, hogy laboratóriumi körülmények között, génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb, úgynevezett tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését. A rosszindulatú melldaganatok körülbelül 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus pedig nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb eséllyel újul ki a kezelések utáni első években. A kutatók a CRISPR génszerkesztési technológiával távolítottak el két fehérje egyikét a rákos sejtekből. Bármelyiket vágták ki, a rák terjedése megállt. Amikor aztán visszaállították a korábbi állapotot a sejtekben, a rák folytatta a terjedést. A tudósok szerint a felfedezés mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében. A génszerkesztési módszerekkel azonban Peták István szerint az a baj, hogy a farmakológiájuk még nem jól kidolgozott és ezért ezekkel az eljárásokkal egyelőre igen nehéz eltalálni az emberi szervezetben az összes daganatsejtet egy előrehaladott stádiumban lévő beteg esetében. A kutatások azonban nemrégiben megerősítették a korábbi megfigyeléseket, melyek szerint a daganatokat átlagosan egyszerre 4-5 féle génhiba okozza. A génhibák 90 százaléka pedig szerzett, vagyis az életvitel, életmód és a környezet is nagyban befolyásolja és csak 10 százaléka vele született.
A génhibák vizsgálatán túl a modern immunonkológiai terápiák is évek óta lázban tartják a rákkutatókat. 2018-ban James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat egy új tumorterápia kifejlesztéséért. A kutatók szerint az emberi test immunrendszere eredményesen használható a rákos sejtek ellen folytatott küzdelemben. A felfedezés komoly áttörést hozott a rákkutatásban, megalapozta az immunterápiát, amivel már előrehaladott fázisban lévő betegek is gyógyíthatóak. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának főigazgatója, az ország egyik legelismertebb immunonkológiai szakértője korábban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre. Ezeken túlmenően zajlanak a más daganatokat érintő kutatások is. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő, elismert onkológus arról is beszélt: egyre több ilyen gyógyszer érhető el a magyar betegek számára is, mára szinte a rutinellátás része lett. Még a tripla negatív emlőrák esetében is alkalmazzák, sőt adható minden olyan daganat esetében, ami megfelel egy úgynevezett molekuláris patológiai leletnek. Persze nem minden daganat esetében adható, ezt mindig az onkoteam dönti el. Egy kezelés ára egyébként 4 és 10 millió forint között mozog, ezt a társadalombiztosító téríti az érintett betegek számára.
„Ha az immunrendszer fel is ismeri a daganatos sejteket és elkezd ellenük küzdeni, a daganat egy olyan anyagot termel, ami programozott sejthalált okoz az immunsejtekben. Vagyis kikapcsolják az immunrendszert. A felfedezés, amiért Nobel-díjat kaptak, azért olyan óriási áttörés, mert annak hála ma már tudunk adni a betegeknek olyan szereket, amik kikapcsolják a daganat által működtetett mechanizmust. Egy másik, hasonló terápia során még azt is meg lehet tanítani a sejteknek, hogy miképpen ismerjék fel magát a daganatot” – mondja Peták István. Szerinte az utóbbi egy évben jelentős támogatásokat kaptak ezek a kezelések itthon is, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (volt OEP, most NEAK) komoly pénzeket fordít erre, azonban így is probléma, hogy nem minden betegnél használnak a kezelések. A terápiának ugyanis feltétele, hogy az immunrendszer felismerje a daganatot, vagyis miután „kikapcsolták” a daganat védekezőképességét, az immunrendszer megtámadja azt.
Angelina Jolie nevéhez is kapcsolódik az egyik legismertebb, örökölt génhibával kapcsolatos eset. A színésznő egy olyan gén hibáját örökölte édesanyjától, ami a sejtek DNS-javításáért felel. A hiba önmagában nem okoz rákot, azonban károsítja a mechanizmust, ami a daganatért felelős génhibák kialakulását gátolná. Ugyan a hibás gén a színésznő minden sejtjében megtalálható, elsősorban az emlő- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát növeli. A gén neve BRCA1. Az érintett nőkben az átlagnál akár nyolc-tízszer valószínűbben alakulhat ki emlőrák és harminc-negyvenszer a petefészekrák. Angelina Jolie éppen ezért 2013-ban úgy döntött, megelőzésként eltávolíttatja a melleit, mivel édesanyját rosszindulatú petefészekrák miatt veszítette el, és nála is kimutatták az ezért felelős génhibát, ezért nagyon magas a kockázata annak, hogy élete során emlő- vagy petefészekrákja lesz.
