Aki az elmúlt években termőföldet, erdőt, szőlőbirtokot, vagy gyümölcsöst vásárolt, jóval az állampapírhozamok, illetve infláció fölötti nyereséget könyvelhetett el. Tavaly szinte az összes művelési ágban átlagosan 10 százalék, vagy annál magasabb mértékű volt egy hektár árának a növekedése és elérte az 1,6 millió forintot. Természetesen ez területi és művelési ágazatonként jelentős eltérést mutatott. A szántó területek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1,721 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 11 százalékos emelkedést jelent. A termőföldárakat szondázó és számító Agrotax Kft. ügyvezetője, Sáhó Ákos, a kereslet miatt a drágulás folytatódására számít a következő időszakban is.
A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál például hektáronként 72 097 forintra, ami 13 százalékos drágulás az előző évhez képest. Ráadásul az 5 évnél hosszabb futamidejű haszonbérleti szerződések után semmilyen adó, vagy járulék nem terheli a bérbeadót, vagyis a bérleti díj nettó jövedelmet jelent.
A hazai termőföldárak az elmúlt 30 évben eltérő intenzitással, de folyamatosan emelkedtek. Ennek egyik oka a mezőgazdasági területek zsugorodása volt és maradt.
Tavaly az ország területének 79 százalékát kitevő mezőgazdasági földek, beleértve az erdőket, gyepterületeket, legelőket is, elérte a 7 319 ezer hektárt. Ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ez 2018 hasonló időszakához képest 2019 közepéig 36,5 ezer hektárral csökkent. Ez azt jelenti, hogy naponta 100 hektárral, azaz 1 millió négyzetméterrel zsugorodott a hazai termőterület – jegyezte meg Sáhó Ákos az Agrotax Iránytű elemzését bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Mivel a termőföld nem növelhető, így a csökkenés további lendületet ad az áremelkedésnek. Aggodalomra ad okot, hogy ez a mérték már több mint a kétszerese a 2017-2018-as 15 ezer hektárnak.
A klímaváltozás miatt a világban is drámai mértékben szorulnak vissza a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek, miközben az 1960-ban még csak 3 milliárdra becsülték a szakértők az emberiség létszámát, ez 2050-re elérheti a 10 milliárdot. Magyarországon azonban nem a klímaváltozás az elsődleges oka ennek a folyamatnak, hanem elsősorban az infrastrukturális beruházások, illetve a települések terjeszkedése. Intő példa lehet, hogy a nagyvárosok, ipartelepek melletti mezőgazdasági területek ára többszörösen meghaladhatja az átlagot, és vélhetően spekulációs célból akár 20-30 millió forintot is adhatnak egy hektárért annak reményében, hogy a terület átminősítése után ingatlan, vagy ipari beruházáshoz jelentős haszonnal lehet majd továbbadni a területet.
A szakember elmondta, a hazai átlagos birtoknagyság 9,5 hektár, ami nem versenyképes még a német 56 hektáros átlaggal sem, hát még az USA több mint 170 hektárjával szemben. A technológiai beruházások is csak egy bizonyos üzemméret fölött rentábilisak.
A Népszava kérdésre Sáhó Ákos elmondta, a kormány ígérete szerint végre megszülethet az évtizedek óta hiába várt jogszabálycsomag az osztatlan közös tulajdonú termőföldek rendezésére és ez hozzájárulhat a kívánatos birtoknagyság eléréséhez. Agrárszakemberek szerint ez hazánkban legalább 50 hektár szántó esetében. A kertészeti ágazatban természetesen ennél jóval kisebb területen is lehetséges eredményesen gazdálkodni.
Ha a koronavírus vagy más miatt lassul, vagy stagnál a világ-, illetve a magyar gazdaság, az eltérő mértékben érintheti a nemzetgazdasági ágazatokat, de ha a visszaesés tartósnak bizonyul, a kedvezőtlen hatások elérhetik a földpiacot is – tette hozzá az Agrotax ügyvezetője.
